Alig hogy hazaértünk csütörtökön a nyaralásból, péntek reggel máris jelenésünk volt a szakbizottságnál az ovikijelölés miatt. Én már csütörtökön este túráztattam magam fölöslegesen ( mert eddig nagyon rossz tapasztalatokat hallottam erről a szakbizottságról a korais szülőktől), mert tulajdonképpen pozitívan csalódtunk. Bár lehet, hogy nekünk pont szerencsénk volt, mert egy nagyon kedves nőcit fogtunk ki, már az nagyon szimpatikus volt benne, hogy rögtön az elején leszögezte, hogy nem várja el Bebétől, hogy egyből feloldódjon, hisz kevés is ez a 15-20 perc, amit ő fogja nézni, és a beszédet sem erőlteti, elhiszi hogy beszél.
Először én mentem be egyedül, kikérdezett Bebe szokásairól, mindennapjairól, fejlődéséről, átbeszéltük az eddigi vizsgálati eredményeket, majd utána behívta Bebét, egyedül nem akart bemenni, így Zsolti kísérte be. Különböző feladatok voltak, kirakózás, beszédértés (pl. hozd ide az autót a polcról, mutasd meg ezt meg ezt a könyvbe, motorozz végig a szőnyegen, stb.), Bebe nagyon ügyesen abszolválta az egészet, így nem is nézte nagyon sokáig a nőci, és még a pszichológus doktornőhöz sem kellett bemennünk, mert látta, hogy kiegyensúlyozott, nyugodt gyerkőc.
Utána külön-külön is behívott még egyszer minket a nőci, elmondta, hogy kijelölte az ovit Bebének, és ha nagyon-nagyon nem menne neki, akkor ott van a speciális kis létszámú ovi még Pesterzsébeten, de az csak tényleg csak végső esetben. Én azért megjegyeztem, hogy Bebének szerintem menni fog, nem csak én látom így, hanem a gyógypedagógusa is. Fejlesztőpedagógust pedig ki sem jelölt Bebe mellé, mert említettem neki, hogy egy évet még járunk a koraiba is fejlesztésre.
Nagyjából ennyi volt!
Örülök, hogy pozitívan csalódtál a szakbizottságban! Bebe nagyon ügyes volt! :)
VálaszTörlésCsütörtökön este mondtam neki, hogy ügyinek kell lennie, nehogy már lehúzzák, amikor olyan ügyes, okos kisfiú! :)
Törlés