Bebéről

A héten megvolt az idei tanév utolsó konzultációja Gabival, összekötve egy év végi értékeléssel.

Nos, szárnyalunk a boldogságtól, mert csupa-csupa jót hallottunk Bebéről, hogy mennyire ügyes, okos, melegszívű kisfiú,hogy mennyire jó vele együtt dolgozni, nagyon igényli a törődést, nyitott mindenre, szereti a közös játékokat, a kihívásokat....

Amire pedig irtó büszkék vagyunk, hogy amit a gyped.-ok éves szinten beterveztek a csoport fejlődésének, tulajdonképpen azt Bebe egymaga produkálta. Nem vicc, a 6 gyerekből ő a csoportelső, aki a többieket húzza fejlődésben, és azt azért megjegyezném, hogy a 6 gyerekből 4 gyerkőc már a második évét járta a fejlesztőbe. Szóval tényleg van mire büszkék lennünk! :) 

A kommunikációja napról-napról jobban fejlődik, már a hangokat is egyre tisztábban ejti, így most a logopédus témát jegeljük is egy darabig, mert Gabi mondta, hogy egy logopédus most lehet hogy elvenné a kedvét a beszédtől. Persze mi itthon továbbra is kijavítjuk, ha valamit nem helyesen mond, de azt semmiképp sem mondjuk ilyenkor neki, hogy ezt nem így kell mondani, egész egyszerűen csak megismételjük neki helyesen az adott szót. 

Az én tudata is szépen kialakult, mostanában ennek hangot is ad, mindent kizárólag egyedül akar csinálni, persze ha nem sikerül, akkor megy a nyafi, hiszti, de ilyenkor sem szabad nála erőszakoskodni, ki kell várni, hogy ő kérje a segítséget, amit általában igénybe is vesz, ha belátja, hogy az adott dologgal tényleg nem boldogul egyedül. 

A szobatisztaság gyakorlatilag kipipálva, jó még a kakit sokszor pelusba rakja, de ez is alakul, mert már a héten 2-szer is a wc-be kakilt. ÉJszakára bugyipelust kap, de többnyire szárazan ébred, így ha megint itt lesz a jóidő, akkor már csak gatyát fog kapni éjszakára is.

TSMT-n is ő a legügyesebb, nagyon összerendezett a mozgása, köszönhetően a lovaglásnak is. 

Amiben még el van maradva az a rajzolás, emberalakokat még nem nagyon rajzol, továbbra is csak firkál, így itthon sokszor leülök vele rajzolni, ő inkább csak nézi hogy én mit rajzolok, vagy együtt vezetjük a cerkát, és úgy rajzolunk. 

Az étkezési merevsége már csökkenőben van, hajlandó az oviban is megkóstolni az új dolgokat, de gyümit, zöldséget továbbra sem nagyon hajlandó enni magában. Ez tök érdekes, mert a csoportjában mindegyik szülő erre panaszkodik, valahogy ezek a gyerekek nem képesek befogadni ezeket az ételeket. 

Nyáron talán elvégezzük az egy hetes hallásébresztő terápiát, persze a neten erről is vannak negatív- és pozitív tapasztalatok is, de Gabi eddig csak jót hallott róla, így ő is javasolta. 

Nagyon hálásak vagyunk Gabiéknak, hogy ilyen szeretettel-törődéssel foglalkoztak Bebével ebben a tanévben, és hogy nekik köszönhetően ennyit fejlődött. 

Gabi azért elmondta, hogy nem csak nekik jár a dícséret, hanem nekünk is, és hogy nagyon örül neki, hogy mi ilyen jól működő szülőpárost alkotunk Zsoltival, mert sokszor az ellenkezőjét tapasztalni. 

Tény, hogy itthon is meg vannak osztva a fejlesztős dolgok, a TSMT, zene- és mondókás rész teljes egészében az én feladatom, ugyanakkor a kézműveskedés ill. az asztali játék már közös, sokszor Zsolti munka után is leül Bebével még foglalkozni. 

Gabiék tanácsai mellett nekem igazán két könyv segített az itthoni fejlesztésben: az egyik Julia Moor: Hogyan játszunk és tanuljunk autista gyerekkel? a másik pedig Deák B. Katalin: Anya, taníts engem! című könyve. 

Az oviból még két hét van, és megkezdődik a nyári szünet, de jövő szeptemberben folyt köv. a fejlesztőben. Holnap már meg is tudják mondani, hogy Bebe melyik csoportba lesz beosztva, de valószínű, hogy marad a délutániba, mivel nemalvós. Az viszont nem biztos, hogy mind a 4 gyp. marad vele, mert őket is cserélgetik a csoportokban, ami érthető is, hisz nem várható el, hogy minden évben ugyanazok az emberek vigyék pl. a legsúlyosabb auti csoportot. Azért jó lenne, ha legalább Gabi maradna, mert Bebe nagyon ragaszkodik hozzá, és Gabi is nagyon megszerette Bebét, nem is tudom mi lesz majd a nyári szünetben, ha nem fognak találkozni. :)