Minden ok!

A hétre letudtuk a fejlesztős ovit, minden ment mint a karikacsapás, a héten sem sírt Bebe, amikor leadta őt Zsolti, jól érezte magát az oviban, látszott is rajta, amikor mentem érte olyan vidám volt.

Jövóhét hétfőn pedig Mikulás ünnepség lesz, így már délután 4-re menni kell valamelyik szülőnek, mert nem tudni, hogy a gyerkőcök hogy reagálják le az ünnepséget. Szerintem Bebével nem lesz különösebb gond, de megyek, ott leszek vele, és ha nem akar egyedül odamenni a Mikuláshoz a csomagért, majd én odakísérem. Lesz bábelőadás is, remélem az is le fogja kötni valamennyire, és lesz étel-ital, szóval jó kis buli lesz, reméljük! :)

Képek!

 

 Másfél éves nagyfiú:

 Mókáznak a srácok :)

 Huncut lovas:



Itthon is ovi

Múlthéten kezdődött, hogy Bebe elkezdett ovisat játszani itthon. Méghozzá az uzsonnáztatós részt kezdte el játszani. Megterít a kiskonyhájuk mellett, kis terítő, rá tányérok, kis poharak, aztán jöhet a tálalás, kapnak a képzeletbeli gyerekek gyümölcsöt, zöldséget, sőt sültkrumplit és pizzát is, ma meg grillcsirke volt a menü. :)

 

Aztán pár napja jött egy másik ovis dolog, a nap eleji köszöntés! Hú, hát komolyan lehidaltam tőle, amikor először megláttam ahogy eljátsza. Áthozza a nappaliba az Ikeás kisszékeket, az egyikre ő ül rá, a másikra vagy nekem kell ráülni, vagy egy plüss álatot rak a székre. Mécsesnek kitalálta, hogy jó lesz egy dupló kocka, az öngyújtó szerepét pedig egy játék hűsfogóra osztotta ki. Szóval fogja, megpöcköli a hústűvel a kockát (ez a gyertyagyújtás akar lenni) és utána elkezd dúdolgatni (ez az éneklős rész),  majd a végén elfújja. Nagyon cuki, ahogy itthon is ovizik! :)

5.

Szombaton volt az ötödik házassági évfordulónk, na jó, mi ez az öt év ahhoz képest, hogy már 12 éve is elmúlt, hogy együtt vagyunk.

Azért sikerült jól meglepnünk egymást. Én egy fotóalbumot készítettem Zsoltinak, az elmúlt 5 év képeiből szemezgetve, ő pedig már pénteken küldetett nekem futárral egy virágcsokrot, hát jól meglepődtem! :)

Aztán vasárnap leadtuk a gyerkőcöket, és elmentünk kettesben ebédelni, majd shoppingolni, és a vásárolgatásnak az lett az eredménye, hogy gazdagodtam egy ezüst gyűrűvel és fülbevalóval. Pedig én nem is akartam, de tényleg. Az úgy volt, hogy sétálgattunk a Camponába, és megálltunk egy ékszerbolt kirakata előtt nézelődni. Zsolti mutatott egy gyűrűt, hogy milyen szép, én: tényleg szép, na menjünk tovább. Továbbmentünk Zsolti megáll és mondja: nem nézzük meg azt a gyűrűt!? Én: Nem! Ő: De miért nem? Én: mert nem! Ő: naaaaaaa! Én: na jóóóóóó! Visszamentünk, gyűrűt mintha rám öntötték volna, és hát ott volt a hozzá passzoló fülbevaló is! Na arra meg én mondtam, hogy ez is kell, legfeljebb ezzel már a kariajimat is letudtuk! :) Zsolti rábólintott, hogy ez is belefér még az évfordulós ajándékba! Én meg rávágtam: hogy ok, akkor karácsonyra hátha találok egy hozzápasszoló nyakláncot is! :D

 

 

Gergőt is meg kell hogy említsem, mert neki meg szombaton volt a névnapja, na őt sem kell sajnálni, kapott ajándékot bőven! :) 

Kukkerolás

Ma voltunk megnézni az oviban Bebét. Délelőtt már fel volt pörögve, várta az ovit, és örömmel készülődött. Amikor az oviban átöltöztettük mindketten elköszöntünk tőle, és láss csodát ma sem volt sírás! Mindkettőnket megölelt és már szaladt is be a csoportba a napirendkártyákat rakni. Mi meg szépen beültünk a kukkerolós szobába.

Amíg gyülekeztek a gyerekek addig szabad foglalkozás volt, mindenki játszhatott amivel szeretett volna, és a gyógypedagógusok is bekapcsolódtak a játékba, egyedül nem hagytak játszani senkit (Bebe vonatozott, autózott, porszívózott). Ez kb. negyed óra volt, majd összepakoltak, közben énekeltek (Dolgozzunk szaporán mossuk fel a konyhát... ) Ezután  jött a köszöntés. Körben ültek a kis székekeken, és egyesével énekelve köszöntöttek minden gyereket, mindegyik gyereknek mécsest gyújtottak, és a végén egyesével el kellett fújniuk a gyerekeknek.

Ezután lementek az udvarra egy kurta fél órára (ezzel is gyakorolják a gyerekek az öltözést-vetkőzést), ezt fentről néztük az ablakból. Bebe motorozott, hintázott, mászkált. Ahogy feljöttek beugrottak a csoportba a napirendkártyákat rendezni, udvar kártya le- TSMT kártya fel, és jöhetett is a torna. Átmentek a tortaterembe, ott is nézhettük őt az ajtónál, mert azon is vakablak van. Nagyon ügyes volt, ugyanolyan lelkesedéssel csinálta a pályát, ahogy annak idején velem is, amikor egyénileg jártunk Ágihoz. Voltak labdás, mondókás feladatok is mint amiket itthon is csinálunk.

Ezután megint egyéni játék volt, de közben egyenként is foglalkoztak a gyerekekkel, Adrienn csinálta egyenként az asztali játékos foglalkozást, Ildi-Gabi a babzsákos foglalkozást (ezt nem láttuk, mert ez egy külön fejlesztőszobában zajlik, de Ildi a nap végén felvázolta nekünk a foglalkozást). Bebe az asztali játéknál nagyon ügyes volt, kirakóztak, gyöngyöt fűztek, logikai játékoztak Adriennel, és látszott rajta, hogy nagyon lekötötte a figyelmét.

Aztán jött az uzsonna, megterítették szépen az asztalt, körbeülték a felnőttek-gyerekek együtt, és jöhetett is a hami. Volt szalámis szendvics, zsemle, gyümölcs, tea, víz. Mindegyik gyerek Pecs kártyák segítségével választhatta ki, hogy mit szeretne enni-inni. Bebe először szalámis szendvicset választott, igaz a szalámit nem ette meg, de a vajaskiflit megette. Ezután még kétszer kért zsemlét is, nevettük is Zsoltival, hogy a gyerek úgy eszik mint aki soha nem evett, pedig mindig teli hassal érkezik az oviba, mert előtte ebédel otthon. Igaz azért szép komótosan evett, vagy fél órát ült az asztalnál, ő volt az utolsó aki befejezte az uzsonnát. Ezután jött a fogmosás.

Utána folytatódott az asztali játék-babzsák-egyéni játék körforgása, amíg mindegyik gyerek sorra nem került mindenhol.

A napot egy nagy közös gyurmázással zárták, Bebe legnagyobb örömére, mert imádja a gyurmázást.

Kimentünk a folyosóra és ott vártuk őt, amikor meglátott minket nagyon megörült, ő nem tudta hogy mi ott vagyunk, igaz egyszer majdnem azt hittük hogy bukta van, mert Bebe rátapadt a vakablakra, mi meg lebuktunk a szék alá, nehogy meglásson mégis minket.

Mindent összevetve amit láttunk ma csupa-csupa pozitívum, Bebe tényleg rengeteget fejlődött, szépen kommunikált a Pecs-ekkel, a napirendkártyázás is a kisujjában van, látszik rajta hogy a csoportba megtalálta a helyét, és szereti is a közösséget, szívesen csatlakozott a többi gyerekhez is játszani. A pedagósukról szintén csak csupa jót tudok írni, le a kalappal előttük, amilyen szeretettel-gondoskodással bánnak ezekkel a gyerkőcökkel, tényleg minden tiszteletem az övéké.

 

 



Betegségügyek

5 hetet bírtunk úgy, hogy senkinek semmi baja nem volt, aztán Bebe elkezdett taknyolni szombaton, de csak éppenhogy, még most is hallani néha hogy szörcsög, de nem folyik a nózija. Gergő tegnap kezdte, ő is még az éppenhogy kategóriába sorolható, aztán jöttem én, nekem is picit folyik az orrom, viszont a torkom az gáz, de remélem majd a homeós szerek helyre tesznek. Apa meg a vasszervezet, ő még egészséges.

Ovijelentés

Megint eltelt két ovis nap, tegnap volt egy pici sírás, amikor apa beadta, ma viszont vidáman ment be a csoportba, egyből ment  napirendkártyákhoz tette a dolgát. Ezek szerint mégsem egy berögzült szokás ez, csak szeretett nyafizni. Amúgy minden okés volt vele, szépen részt vett a feladatokban, Ildi nagyon megdícsérte. Ma meglestem egy picit, mert 20 perccel előbb odaértem, pont voltak nézni a vakablakos szobába, így kihasználtam én is bementem kukkolni, pont Gryllus Vilmos zenéjére tánciztak kendőkkel a kezükben, Bebe is tök cuki volt, ahogy játszott a kezeivel a kendővel, közben ugrált, táncizott.

Jövőhét hétfőn pedig mi is megyünk egész délutánra kukkerolni, már nagyon várjuk. :)

 

 



Bebe és Gergő újabb lovas kalandja

Mint már a héten írtam, Bebe egy igazi nagy pacin, Szemin folytatja a lovaglást, ha tetszik neki. Ugye nem is kell írnom, hogy naná, hogy bejött neki a nagyobb ló is, itt aztán kellett rendesen figyelnie, és kapaszkodnia, mert sokkal jobban rázta az ügetésnél  a paci. De nagyon ügyes volt, a végére jól el is fáradt.

 

Gergőtől kicsit tartottam, hogy vajon ő fel mer-e ülni a nagyobb lóra: jelentem, hogy ő is átment a vizsgán, így már kész tényként kezeljük, hogy ha nem is jövőre, de utána való évben, már oktatásra fog ő is járni.

Képes beszámoló:

Büszke lovas :)

 Gergő András bácsival:

 

Természetesen a kutyázás sem maradhatott ki. :)

 Szemi

Másfél éves

Gergő pontosan ma másfél éves!

 

Paraméterei:

Súlya: pontosan 12 kg

Magassága: 83 cm

Fogak száma: 18

 

 

Nézzük, hogy miket tud ez az okos, ügyes, gyönyörű nagyfiú:

- Jön-megy, fut, forog, nagyon mozgékony fiúcska.

- Ismerkedik a lépcsőzéssel, de pár lépcsőfok után elfogy a türelme, és inkább felveteti magát.

- A labdába belerúg, dobja, gurítja.

- Szeret ceruzával firkálni, szigorúan csak papírra!!!!

- Még mindig imádja a könyveket, mindenféle jöhet, a lényeg, hogy sok-sok színes kép legyen benne, hosszú percekig képes belemerülni egy-egy könyv nézegetésébe.

- Mindent ki- be pakol, kupakokat lecsavarja.

- Kedvenc játékai, tevékenységei: vonatozás ( a síneket is sokszor sikerül neki összeilleszteni), építőjátékok (dupló, fakocka, műanyag kocka), főzőcskézés a kiskonyhájukba, orvosos játék (általában Barney a páciens, a fiúk pedig vizsgálják, megnézik a torkát), autózás, a neki való kirakókat is kedveli, próbálja beilleszteni a darabokat, hintázás, séta, játszóterezés.

- Beszédértése nagyon jó, egyre több mindent megért.

- A szavak terén kicsit lelassult (amiket gyakran mondogat: te-tessék, gye-gyere, csi-csillag, ni, vagy nini- inni, Bebe, baba, pápá, pá, bú, vau-vau, cici :) )

- Tesrészek amiket megmutat magán, és a plüssökön: fej, láb, pocak, szem, száj.

- Magát babának hívja a tükörbe, és puszit is dob neki :)

- A könyvekben kérésre mindent megmutat, amit már tud.

- Vetkőzésnél a pólóból, body-ból, pullóverből kibújtatja a kezét.

- Imád fürdeni.

- Mindent utánoz amit lát, ha telefonálok, akkor ő is telefonál a játéktelefonján.

- Nagyon szereti a pocakját, mindent megeszik, és még kétszer cicizik egy nap (reggel-este).

-Képes önállóan enni-inni, de lusta, vagy inkább kényelmes, ezért inkább besegítünk neki.

- Alvás: este 9-től, reggel 8-ig (még mindig úgy keltem reggelente), délutáni alvása általában másfél-két óra.

- Nagy örömünkre belépett a dackorszakba, ha valami nem úgy történik, ahogy szeretné akkor visít, üvölt, hisztizik ahogy csak tud - a játszóról hazafelé jövet rendszeresek a cirkuszok, de már tudom, ha ráhagyom akkor sokkal hamarabb megnyugszik, így csöndben kivárom, míg kitombolja magát.

- Nagyon szereti a testvérét, de a játékok miatt gyakoriak a konfliktusok, na ilyenkor is megy a visítás Gergő részéről, én meg mehetek bíráskodni. De azért ha olyanjuk van, akkor képesek szépen duplózni, vonatozni is együtt.

Hirtelen ennyi jutott eszembe. :)

 

 

 



Martonvásáros és pacigolós képek

 Bebe és Pötyi :)

 Lovasok :D

Helyzetjelentés

Hú, már jó rég posztoltam, de az estéimet mostanában nagyon lefoglalta valami, ami egyenlőre még titok! :)

Mindenkivel minden ok, Gergő durván belement a dackorszakba, de róla majd többet a másfél éves posztba, úgyis hamarosan esedékes lesz.

 

Bebével új helyen folytatjuk pacigolási pályafutását. Erika váratlanul felmondott az ócsai farmon, amit nagyon sajnáltunk :(, adtunk egy esélyt az új oktatónak, de mivel egyikünknek sem jött be a stílusa így nem volt kérdés, hogy mi bizony megyünk Erika után. Vasárnap már nála lovagolt Bebe Pécelen egy Pötyi nevű pónin, amit nagyol élvezett, és még Gergő is belekóstolt a pacigolásba két kör erejéig.  Most a héten ha jó idő lesz akkor már Maglódra megyünk, igaz ott még nincs póni, de Erika azt javasolta, hogy próbáljuk meg az ő lován, igaz hogy nagy ló, de szerinte menni fog Bebének. Kíváncsian várjuk! :)

 

A hosszú hétvégén végre eljutottunk a martonvásári kastélyparkba is, amúgy is gyönyörű hely, de ilyenkor ősszel még szépségesebb.

 

A héten megkezdődött az ovi is, persze megint volt egy kis sírdogálás amikor apa leadta, de semmi komoly, mert két perc múlva már okés is volt. Kiderült, hogy nem vagyok elfogult a fiammal kapcsolatban, ma Gabi olyan dolgokat mondott, hogy dagadoztam rendesen a büszkeségtől. :)  

Bebe beszédértése robbanásszerűen megnőtt, a napirendkártyákat úgy kezeli a csoportba, hogy öröm nézni, a pecs-ezést is nagyon ügyesen csinálja, tök jól leveszi  a szitukat, hogy mikor mi van, mit kell csinálni, szóval okos gyerek, csak néha szereti titkolni, és Gabi még azt is megsúgta halkan, hogy Bebe a csoportelső!!!!! Kell ennél nagyobb boldogság nekünk!? :))))))