Rosszaság a köbön!

Bebe az elmúlt 1-2 hétben nagyon megváltozott, azt hiszem, hogy tényleg elérkeztünk a dackorszakba. Hallottam már a játszótéren, a barátnőimtől, hogy a két év körüli időszak nagyon kemény lesz, de hogy ennyire, ezt nem gondoltam volna, vagy csak nekem tűnik keménynek
a pocakosodás mellett! :)

Folyamatosan az ellenkezőjét teszi annak amit kérünk tőle, ha rászólunk valamiért, kiröhög minket, és folytatja tovább az éppen aktuális csínytevését, és a "földhözvágommagamhavalaminemúgyvan" hisztikről már ne is beszéljük, arról is tudnék sztorizgatni, ugye Kisfiam? :)
Az éjszakáink is elég "vegyesfelvágottak" mostanában, nem hiszem, hogy csak az utolsó foga zavar be, ezt inkább a szeparációs szorongás újabb hullámának tudjuk be.

De térjünk vissza a rosszaságlistára: egy rosszaságot mindenképpen muszáj kiemelnem, ami nem éppen olcsó mulatság lett nekünk! Bebe ugyanis úgy megtekergette mindenfele a mosógép programozóját, hogy teljesen tönkrement... :S Ezt már megcsináltatni nem lett volna értelme, mert ha a javíttatási költséget nézzük, akkor sokkal jobban megérte,
hogy vettünk egy újat.

A másik dolog pedig tegnap este történt, hú, még most is hevesebben kalapál a szívem, ha rá gondolok! A konyhában készültem elő a vacsira, Bebe a nappaliba játszott, legalábbis amíg én ott voltam! De mire visszamentem, már a számítógép asztal melletti kis szekrényen álldogált, és vígan nevetgélt hozzá....

Azért én továbbra is imádom az én rosszcsont kisfiamat, még ha néha túl is feszíti a húrt, a dackorszakot pedig ahogy a védőnénink mondta: túl kell élni! :)))