Fodrásznál

Dávid sem úszta meg szombaton, őt is megnyírattuk. Nagyon ügyesen tűrte, és megacuki lett. :)

Fodrászkodás

Ma kicsit szépültünk a fiúkkal. Mivel Gergő nagyon izzadt a hosszú tincseitől, ezért beadtam a derekam egy kis hajnyisszantásra, tényleg nem lett neki sok vágva, csak annyi, hogy ne lógjon a nyakába, szemébe. Nagyon ügyesen hagyta Erika néninek a vágást, és egy nagy mosollyal köszönte meg az új frizuráját.

Eztuán jött Bebe, aki nagyon-nagy meglepit okozott nekünk: az eddig sikítva-ordítva rugdosó hajvágó jelenet helyett, fogta magát, egyedül beült a székbe, és hagyta magát!!!! Én ezt is a fejlesztésnek tudom be, ugyanis olvastam több helyen, hogy az autizmussal élő gyerekek nem nagyon tűrik, hogy a testükhöz érjenek.

Mivel mi voltunk az utolsó vendégei Erikának így ott maradtak addig Zsoltival a fiúk, amíg nekem a szokásos festésvágás hadműveletet elvégeztük. Tök jól elvoltak, Bebe hajmosó zuhanyt szerelt, Gergő a csavarókkal játszott,Bebe a végén még beállt hajat is söpörni, Erika néni már fontolgatja hogy felveszi kisegítőnek! :D

Ui.: lesz kép is az új frizukról, ha feltöltöttem a gépre. 

Erről is - arról is

Múlthéten itthon volt Apa, Bebe és az én legnagyobb örömömre.
Bebe bepótolhatta  apahiányát, mert előtte rengeteget dolgozott Apa, nekem pedig több időm jutott pihenésre, ami így 26 hetesen már igencsak rám fér.
Persze azért mászkáltunk ide-oda, bár az influenzás időszakra tekintettel igyekeztünk kerülni a forgalmasabb helyeket, ezért a beígért játszóházazás is tolódik egy picit, reméljük minél hamarabb levonul
ez a csúnya vírus.

Szerdán voltam doktornéninél, minden rendben van Gergővel, gyönyörűen fejlődik, az Elevitet le is csökkentettük kétnaponta egy félre, és kaptam vastablettát, mert kicsit vashiányos vagyok, de ez legyen a legkisebb gondunk. Szerencsére a cukorterhelésem is tökéletes lett, nem is tudom mi lett volna a sok csokival, amit Zsoltitól kaptam Valentin-napra. :)
Azért már kezdem érezni, hogy mindjárt belépek a harmadik trimeszterbe, sokszor van légszomjam, fájdogál a hátam, és már nem vagyok olyan fitt.

Jártunk fodrásznál is, és végre sikerrel/félsikerrel jártunk, hála Barney-nak és a kirakósnak, igaz hátul továbbra is megmaradtak a hosszú tincsek, mert addigra Bebe ráunt a játékokra. (Klári barátnőm szerint a hajvágás elleni tiltakozás is a dackorszak része, az ő fia is ezt csinálta ennyi idősen.)

Sajnos tegnaptól újra dolgozik Apa, de mi nem unatkozunk, mert mindennapra akad látogatónk, és holnap még zenebölcsibe is megyünk.