Rajzok

Bebe hétvégén megtanult nyuszit rajzolni, az emberke az ő, és még hímes tojást is rajzolt. És sötét felhőket, mert viharba keveredtek a nyuszival. 

 



 Itt már kék az ég :)

 Bagoly

 

 Szivárvány és virágok

 Várat is rajzolt

 

 És most nem röhögni: Gergő nyuszija így néz ki! Még szakálla is van :)

 

 Gergő így színezte ki a zászlót!

1 hónapos cukiság

Tegnap volt Dávid egy hónapos! Gyorsan elszaladt az első hónap, szinte észre sem vettük hogy pörögnek a napok. A ma esti mérlegelés szerint 4800g! Dávid sem a lassú gyarapodásáról lesz híres, az már biztos. A hazahozós súlyához képest majdnem másfél kilót hízott. Azért ez így jó soknak tűnik, de megnéztem Gergő kiskönyvét, ő is ugyanígy gyarapodott, és mondta a védőnő, hogy ez nem baj, anyatejes babáknál megengedett az ilyen nagy mértékű gyarapodás is. 

Napközben egyre többet van fent, ilyenkor szívesen nézi, hallgatja a körforgó zenéjét, nézelődik a kiságyban, vagy a pihenőszékben, és persze a kezemben is nagyon szeret lenni, de a legeslegjobban a kendőben érzi magát, ott kedvére nézelődik, vagy alszik, ha úgy tartja kedve. Ügyesen emelgeti, forgatja a fejecskéjét, figyelgeti a játékait. A nagytesók is lekötik a figyelmét, hosszasan figyelgeti őket, ha körülötte vannak.

Dávid is nagy vizicsibe, imádja a vizet, este nálunk nem azért van a cirkusz, mert éhes, hanem hogy minél hamarabb a vízben legyen. Amint víz éri a fenekét, mintha elvágták volna a hisztijét. Imádja a fürdés utáni testápolást, fekszik nyugisan a pelenkázón, és élvezi ahogy masszírozzuk. Öltözködni nem annyira szeret, de azért az is alakul. Napközben 2-3 óránként szopizik, éjszaka 3-4,5 óránként. 

Nagyon jó baba, csak akkor van keserves sírás, ha fáj a pocakja, de már egyre kevesebbszer fordul elő!

Múlthét kedd óta Zsolti is elkezdett dolgozni, úgyhogy 4-esben töltjük a napokat. Egész jól belerázódtunk, kialakítottam a fiúkkal a kis napirendünket. Azért azt el kell mondanom, hogy a kendő nagyon nagy segítség számomra, mert így mindig van két szabad kezem, bármit tudok így a nagyokkal csinálni. És a kendőzés másik nagy hozománya, hogy estére kőcicijeim vannak, én is csak igazolni tudom, amit már sok helyen olvastam is, hogy a hordozás bizony a tejmennyiséget is növeli rendesen. Éljen a testkontaktus! :) 

Bebe - fejlődések

Kedden megvolt az idei korai fejlesztős tanév első konzultációja. Tulajdonképpen semmi rosszat nem mondott Bebéről Gabi, ő is csak a fejlődéseket tudta kiemelni. 

Az idei csoportjában van két olyan korban hozzá illő kisfiú, akik fejlettségükben is hasonlóak mint Bebe, így ők még jobban fogják húzni egymást. Babzsákon ezért úgy vannak beosztva, hogy ők együtt mennek, mert ők már jobban tudnak egymással kommunikálni. A szabad játékokban is keresik egymás társaságát, így már a játékkezdeményezéssel sincs gond, akarnak, és tudnak is együtt játszani. Bebe nagy vezéregyéniség lett a csoportban, sokszor ő az aki leosztja a többieknek hogy mi a pálya. :)

:

A fejlődésekről:

( ezeket szerintem említettem is egy-egy blogbejegyzésben, de most összeszedem hogy egyben is lássuk)

- számol 1-10-ig, az ujjával is mutatja, szeret megszámolni dolgokat, pl. hogy hány alma van a tálban, hány ceruza van az asztalon

- szereti a foglalkoztató könyveket, a kedvence az útvonal keresés, hogy lehet A-ból, B-be eljutni, a másik nagy kedvence a Logico feladatlapok

- végre rajzol ( fa, házikó, napocska, pöttyös labda, felhő, csigabiga)

- dupló ábrákról szeret építeni, ill. szerepjátékokat játszani, aktuális kedvenc a kórházas dupló, kisbabát etetni, altatni, stb....

- mindent utánoz amit lát

- próbálja mondogatni a mondókákat, énekelget (fújjad szél a fákat, húzz-húzz engemet,  cini-cini muzsika, hóc-hóc katona, ugráljunk mint a verebek, háp-háp-háp jönnek a kacsák, hinta-palinta, süss fel nap, és a Barney-nak az elköszönő dala a legújabb)

- tudja a színeket

- megmondja hány éves ő, és Gergő

- étkezés terén is bővült a lista amit hajlandő megenni, nemcsak itthon hanem az oviban is (szalámi, vajaskenyér, virsli, gyümölcsjoghurtok)

- éjszakára is szobatiszta

- beszéde sokat tisztult, de még azért van hova fejlődnie. Logopédust továbbra sem javasolja még neki Gabi, nehogy elvegye a kedvét, ha folyton kijavítják. Mi itthon persze mindig javítjuk, illetve elmondjuk neki helyesen. 

- egyszerű mondatokat is  alkot

Ami nekünk negatívum, az oviban nem csinálja, a köpködés, a visítás- valószínűleg ez csak nekünk szól, tesztel minket, hogy meddig mehet el, hol vannak a határai. 

Amúgy meg továbbra is cuki, imádjuk! :)

Az Én könyvét meg elkezdjük újraszerkeszteni, mert azóta van pár változás, és csinálunk neki egy élménykönyvet is, amiben a kirándulások, és nyaralások fognak szerepelni, olyan dolgok, amiket Bebe a mai napig szívesen emleget. 

Bebéről

A héten megvolt az idei tanév utolsó konzultációja Gabival, összekötve egy év végi értékeléssel.

Nos, szárnyalunk a boldogságtól, mert csupa-csupa jót hallottunk Bebéről, hogy mennyire ügyes, okos, melegszívű kisfiú,hogy mennyire jó vele együtt dolgozni, nagyon igényli a törődést, nyitott mindenre, szereti a közös játékokat, a kihívásokat....

Amire pedig irtó büszkék vagyunk, hogy amit a gyped.-ok éves szinten beterveztek a csoport fejlődésének, tulajdonképpen azt Bebe egymaga produkálta. Nem vicc, a 6 gyerekből ő a csoportelső, aki a többieket húzza fejlődésben, és azt azért megjegyezném, hogy a 6 gyerekből 4 gyerkőc már a második évét járta a fejlesztőbe. Szóval tényleg van mire büszkék lennünk! :) 

A kommunikációja napról-napról jobban fejlődik, már a hangokat is egyre tisztábban ejti, így most a logopédus témát jegeljük is egy darabig, mert Gabi mondta, hogy egy logopédus most lehet hogy elvenné a kedvét a beszédtől. Persze mi itthon továbbra is kijavítjuk, ha valamit nem helyesen mond, de azt semmiképp sem mondjuk ilyenkor neki, hogy ezt nem így kell mondani, egész egyszerűen csak megismételjük neki helyesen az adott szót. 

Az én tudata is szépen kialakult, mostanában ennek hangot is ad, mindent kizárólag egyedül akar csinálni, persze ha nem sikerül, akkor megy a nyafi, hiszti, de ilyenkor sem szabad nála erőszakoskodni, ki kell várni, hogy ő kérje a segítséget, amit általában igénybe is vesz, ha belátja, hogy az adott dologgal tényleg nem boldogul egyedül. 

A szobatisztaság gyakorlatilag kipipálva, jó még a kakit sokszor pelusba rakja, de ez is alakul, mert már a héten 2-szer is a wc-be kakilt. ÉJszakára bugyipelust kap, de többnyire szárazan ébred, így ha megint itt lesz a jóidő, akkor már csak gatyát fog kapni éjszakára is.

TSMT-n is ő a legügyesebb, nagyon összerendezett a mozgása, köszönhetően a lovaglásnak is. 

Amiben még el van maradva az a rajzolás, emberalakokat még nem nagyon rajzol, továbbra is csak firkál, így itthon sokszor leülök vele rajzolni, ő inkább csak nézi hogy én mit rajzolok, vagy együtt vezetjük a cerkát, és úgy rajzolunk. 

Az étkezési merevsége már csökkenőben van, hajlandó az oviban is megkóstolni az új dolgokat, de gyümit, zöldséget továbbra sem nagyon hajlandó enni magában. Ez tök érdekes, mert a csoportjában mindegyik szülő erre panaszkodik, valahogy ezek a gyerekek nem képesek befogadni ezeket az ételeket. 

Nyáron talán elvégezzük az egy hetes hallásébresztő terápiát, persze a neten erről is vannak negatív- és pozitív tapasztalatok is, de Gabi eddig csak jót hallott róla, így ő is javasolta. 

Nagyon hálásak vagyunk Gabiéknak, hogy ilyen szeretettel-törődéssel foglalkoztak Bebével ebben a tanévben, és hogy nekik köszönhetően ennyit fejlődött. 

Gabi azért elmondta, hogy nem csak nekik jár a dícséret, hanem nekünk is, és hogy nagyon örül neki, hogy mi ilyen jól működő szülőpárost alkotunk Zsoltival, mert sokszor az ellenkezőjét tapasztalni. 

Tény, hogy itthon is meg vannak osztva a fejlesztős dolgok, a TSMT, zene- és mondókás rész teljes egészében az én feladatom, ugyanakkor a kézműveskedés ill. az asztali játék már közös, sokszor Zsolti munka után is leül Bebével még foglalkozni. 

Gabiék tanácsai mellett nekem igazán két könyv segített az itthoni fejlesztésben: az egyik Julia Moor: Hogyan játszunk és tanuljunk autista gyerekkel? a másik pedig Deák B. Katalin: Anya, taníts engem! című könyve. 

Az oviból még két hét van, és megkezdődik a nyári szünet, de jövő szeptemberben folyt köv. a fejlesztőben. Holnap már meg is tudják mondani, hogy Bebe melyik csoportba lesz beosztva, de valószínű, hogy marad a délutániba, mivel nemalvós. Az viszont nem biztos, hogy mind a 4 gyp. marad vele, mert őket is cserélgetik a csoportokban, ami érthető is, hisz nem várható el, hogy minden évben ugyanazok az emberek vigyék pl. a legsúlyosabb auti csoportot. Azért jó lenne, ha legalább Gabi maradna, mert Bebe nagyon ragaszkodik hozzá, és Gabi is nagyon megszerette Bebét, nem is tudom mi lesz majd a nyári szünetben, ha nem fognak találkozni. :) 

Kukkolás

Tegnap reggel kitaláltam, ha már úgy is én viszem Bebét az oviba, akkor tulajdonképpen meg is kukkolhatnám, így megbeszéltem Gabival, hogy akkor ott maradok, megnézem Bebét, és valamikor még beiktatunk majd egy konzultációt is.

 

A napirendjüket már nem írom le, mert már sokszor leírtam.

Nagyon ügyes-okos volt végig Bebe. Mindent lelkesen csinált, az asztali játéknál már alig várta, hogy őt hívják, mindig ment leskelődni, hogy milyen feladatok lesznek. Uzsonnánál segített teríteni, majd leszedni az asztalt, még a kajás kocsit is ki akarta tolni a csoportból. Egyre több szót használ a csoportban is, és Gabiék is megértik már mikor mit szeretne. Mindig szólt ha pisilnie kellett.

Volt TSMT-jük is, végig nagyon koncentrált, és ügyesen csinálta a feladatokat.

 

Mariannal is beszélgettem a folyosón, nosztalgiáztunk egy kicsit, hogy honnan is kezdtük Bebével, és azóta mennyire más gyerek lett belőle. Emlékszem az első egyéni foglalkozásán szinte levegőnek nézte Mariannt, nem akart vele közreműködni semmiben, feladta rendesen a leckét neki!

Azért elárulta, hogy már kezdett megijedni tavaly a tanév végén, hogy Bebe ennyire nem volt hajlandó beszélni, de mostanra meg hogy beindult nála ez a rész is. Tényleg hatalmas változáson ment keresztül egy év alatt, köszönhetően a rendszeres csoportos fejlesztésnek, na meg nekünk is. Itthon is mindent megteszünk, hogy fejlesszük, ahogy időnkből, energiánkból telik.

Konzultáció és kukkerolás

Kedden volt konzultáció és kukkerolás a fejlesztőben. Sajnos csak Zsolti tudott menni, mert Gergő a hét elején előadott egy kis lázas trükközést egy kis orrfolyással kísérve (talán a foga volt a ludas :D), és így nem akartam rábízni anyura, nem egyszerű eset Gergő, ha beteg, jobb ha olyankor én vagyok vele.

 

Na de térjünk vissza Bebére, a legfontosabbak vele kapcsolatban:

- egyre több szót mond, és már nemcsak itthon, hanem az oviba is, ha Gabitól szeretne valamit, akkor a nevén szólítja. A beszéddel kapcsolatban lehet hogy fogunk járni logopédushoz is, mivel vannak hangok amiket tök másképp ejt ki. Ezt még Gabi megkonzultálja a többiekkel is, hogy esetleg várjunk-e még pár hónapot, vagy vágjunk bele.

- a túlhallással kapcsolatban Gabi javasolta a hallásébresztő terápiát, így annak nagy valószínűséggel nekifutunk tavasszal, vagy legkésőbb nyáron.

- a beszédértése kitűnő

- elkezdték érdekelni a számok, betűk, már el tud számolni öt-ig, ha kérdezzük hány éves mutatja és mondja is

- Ovikérdés: nálunk május első hetében lesz a beíratkozás, már tudjuk, hogy melyik ovit fogjuk választani, viszont már áprilisba le kell zsíroznunk a vezetőnővel, hogy fel-e veszik Bebét, kell tőle kérni egy befogadó nyilatkozatot, amit majd a tanulási képességeket vizsgáló bizottságnak kell vinni, és ők jelölik ki hivatalosan is Bebének ezt az ovit.

- PECS kártyáknak pápá-t inthetünk, mert már mindent ki tud fejezni szavakkal is.

- Nagyon igyekvő kisfiú, mindenben közreműködik, ahol kell segít, és továbbra is szereti rendezni a többi gyereket is.

 

És amit Zsolti látott a kukkoláson:

- a köszöntés előtt Bebe rakta körbe a székeket a gyerekeknek

- amikor el kellett pakolni a játékokat mindig segített (Gabi mondta, hogy ő az egyedüli gyerek, aki nem csak úgy pakol, hogy mindent oda rak, ahova éppen fér, hanem tudja, hogy mindennek hol a helye)

- uzsonnánál segített a terítésben, majd a végén leszedni az asztalt

- már alig várta az egyéni asztali játékot, amikor mondták a nevét, hogy ő jön, már szaladt is, babzsák foglalkozásra is ő ment elsőnek

- szereti a kézműves foglalkozásokat, és a körjátékokat

- szívesen játszott a többi gyerekkel is, vagy a gyógypedagógusokkal

- volt egy hanglottós játék is (http://www.fairplaytrade.hu/134-beszed-/5981-hanglotto-mindennapok-hangjai) na ebben a hangfelismerésben Bebe volt a legügyesebb

 

Nagyjából ezek voltak!



Kukkerolás és konzultáció

Tegnap kukkerolni, ma pedig konzultáción voltunk a fejlesztőben.

 

 

Ismét nagyon jót "moziztunk" Zsoltival, és boldogan nyugtáztuk újra, hogy ennél jobb helye nem is lehetne Bebének. Tegnap 5 felnőtt jutott a 6 gyerekre, így aztán garantált volt, hogy nem fog unatkozni egyik gyerek sem. Ja hogy miért is volt ennyi felnőtt? Mert jött két új fejlesztő a csoportba, Gabi és Rita, így lett 2 Gabi, Ildi, Judit és Rita. Az újak Ildi és Adrienn helyére jöttek, Adrienn már a szülési szabadságát tölti, Ildi pedig sajnos februártól kikerül a csoportból, és egyéni fejlesztéseket fog tartani, mert kevés a szurdopedagógus, illetve meghirdette az állást a fejlesztő, de nem jelentkezett rá senki. Hát elég szomorú, hogy kevés a szakember, és sajnos egyre több gyerek szorul rá ilyen-olyan okok miatt fejlesztésre.:( Bebét ez a változás annyiban fogja érinteni, hogy eddig az egyéni fejlesztője Ildi volt, de így most átkerül Gabihoz. Nagyon sajnáljuk, hogy Ildi elmegy, de annak nagyon örülünk hogy Gabihoz kerül, mert Ildi után ő a következő, akivel nagyon jól kijön.

 

Na de térjünk vissza a fiatalemberre. Továbbra is nagyon jól érzi magát a közösségben, szeret játékot kezdeményezni a többiekkel, nagyon okos, ügyes és szófogadó mindenben (csak itthon nem). Na jó nem mindig olyan gázos itthon sem, de azért azt vettük észre, hogy főleg az ovis napok utáni két napban mintha itthon adná ki magából az ott elfojtott elevenségét.

A takarítós játékok, vonatozás mellett a pénztárgépes-vásárlós játékot is kezdi megkedvelni, magától leült és elkezdett játszani, és később Gabival is szívesen játszott amikor bekapcsolódott. Az egyéni asztali játéknál is nagyon ügyes volt, simán megült negyed órát. Volt gyurmázás, mondókázás,, babzsákfoglalkozás is, és egy 3/4-ed órás TSMT. Nagyon ügyes volt a tornateremben, olyan ügyesen megcsinálta a felépített pályát, hogy legszívesebben beszaladtunk volna jól összepuszilgatni őt.

Uzsonnánál szokás szerint a felvágottat letúrta a vajaszsemléről, és az almalevét nem volt hajlandó meginni, mert  nem almaleves üvegbe vittük most, hanem citromleves üvegbe, és azt hitte, hogy nem az van benne. Ezt mondtam is az új Gabinak, hogy ilyenkor nyugodtan legyen vele kicsit erőszakosabb, érintse oda a poharat, és utána meg fogja inni. Mondjuk kiderült hogy azért nem halt szomjan így sem, mert uzsi után, fogmosáskor lehajtott két pohár vizet a mosdóban. Értitek, VIZET amitől itthon sikítófrászt kap.

És dobpergés és tüzijáték, végre belepisilt a wc-be az oviban is. Hurráááááááá!!!! És ő jelezte, megint egy hurráááááááááá! Ja merthogy itthon is alakul a dolog, többször jelez, de van amikor kérdezem és sírógörcsöt kap, na ilyenkor nem erőltetem, mert nehogy valami lelkigátat szabjak itt a pisinek-kakinak. Egyébként ezzel a szobatisztasággal is azért szívunk, mert még nem beszél, a PECS-et meg nem szereti rá használni. Amúgy már simán vissza tudja tartani, ha akarja, mert ha jelez, szól, hogy "titi" , akkor képes kivárni hogy ráüljön a wc-re, de sokszor van olyan, hogy már kicsit érzi az ingert, akkor jelez, de még rá vagy 5 percre pisil. Szóval most azt kéne begyakorolni, hogy mindig szóljon, ha pisilnie kell.

Na és a végére hagytam a legeslegcukibb részt, Bebe udvarolt az egyik kislánynak, hozzábújt, megölelte és a kislánynak sem volt ellenére, ő is viszonozta, már tudom, hogy miért ugrik ki a bőréből, ha mondjuk hogy megy oviba. :)

Ma a konzultáción pedig átbeszéltük a tegnap látottatak és az aktuálisan felmerülő dolgokat, problémákat. Gabi is ott volt a megbeszélésen, hisz két hét múlva már ő lesz az egyéni fejlesztője Bebének.
Bebe rengeteget fejlődött minden téren, szociálisan, beszédértésben, magatartásban.
Pl. ott van rögtön a nap elején a köszönős rész, amikor körbeülnek és minden gyerkőcöt egyenként köszöntenek. Bebe simán végigüli a kb. 5-10 perces éneklős-gyertyagyújtós részt, úgy hogy egyszer sem pattan fel a székről. Azért ez még korábban nem volt rá jellemző, szívesen elkalandozott máshova.
Az asztali játéknál is szépen megül, nem kalandozik el másfele a gondolata, figyel és csinálja a feladatokat. Tegnap pl. az egyik játék amit játszottak olyan volt, hogy mindenféle ember (idős-fiatal, csúnya-szép stb. néni, bácsi volt, és az volt a feladat, hogy Bebének fel kellett ismerni a néniket, külön a bácsikat és két kupacba rendezni őket, a másik, hogy külön a növényeket és állatokat). A színekkel is ismerkednek, sokszor van színpárosítós játék, amit valamilyen logika alapján pl. sorrendbe kell rakni. A másik amit említett Ildi, hogy különböző érzelmeket kell párosítani kártyákban, pl. sírós archoz egy legörbült szájú, könnyezős ábrát, stb.
A babzsák foglalkozásokon is rendkívül ügyes, szereti az utánzós részeket, a kivárásban is egyre ügyesebb, felismeri a tárgyakat, és már választ a különböző tárgyak képeihez cselekvéseket is.
Ha szabad játékról van szó, és valaki be akar hozzá csatlakozni, akkor szívesen fogadja, nem zárkózik el tőle. Azt is elég jól tolerálja, ha mondjuk valaki kiveszi a kezéből a játékot, amivel épp játszott. (ez köszönhető Gergőnek is, hisz itthon gyakran előfordul ilyen szituáció, mondta is Gabi, hogy Bebe azért kapja itthon rendesen a szociális ingereket Gergőtől :) , meglátszik rajta, hogy van kistesója). Viszont ami új, hogy Bebe szereti "rendezgetni" a gyerekeket a csoportba, úgy ahogy itthon Gergővel is szokta. szívesen provokálja is őket, pl azzal, hogy tudja, hogy az egyik gyerek nem szereti, ha simogatják, ő meg csakazértis direkt simogatja, és várja a reakciót, próbálgatja a határait, hogy meddig mehet el.......
Az oviról is beszélgettünk, én is utánanéztem itt az kerületben, hogy mik a lehetőségek: és egyenlőre a legszimpatikusabb a Gyermekház Montessori óvoda, februárban majd egyeztetek is velük időpontot egy személyes konzultációra. Megint visszatértünk a családi napközire is (az őszi sírdogálós ovikezdet miatt letettünk róla egy időre), és javasolták, hogy érdemes lenne beíratni szeptemberig, szerintük jót tenne Bebének. Szó volt még a jövő tanévről, hogy esetleg járhatnánk-e még egy évet a fejlesztőbe is, hisz jövő februárba tölti csak Bebe a 5 évet, és igen, úgy néz ki, hogy még maradhatunk egy évet. Így csak heti három napot járna sima oviba, és kettőt a fejlesztősbe.
Átbeszéltük, hogy nekünk milyen játékokat érdemes vele itthon játszani, és megmutattuk az Én könyvét is, nagy sikert arattunk vele, nagyon tetszett Ildiéknek. Bebe egyébként nagyon szereti ezt a füzetecskét, megmutatja benne a családtagokat, magát és minket is a képen, megnevezi hogy kik vannak a képen, mama-anya, papa-apa, magát áá-nak mondja, Gergőt íí-nek. Na hogy ez honnan jött neki nem tudjuk..... Bele vannak ragasztva még a kedvenc időtöltéseiről képek, hogy miket szeret csinálni, illetve hogy mitől fél, miket nem szeret... Bent is hagytuk ma az oviba, és Ildiék elővették, hogy megnézegessék Bebével, de állítólag ő megrettent amikor meglátta a füzetet, és a belelapoztak. Valószínűleg azért, mert nem értette, hogy ez a könyvecske mit keres most az oviban, amikor ezt itthon szoktuk vele nézegetni, ő ezt a saját kis intim szférájának tudja be. De majd jövőhéten kipróbáljuk, hogy mi végignézzük vele ott az oviban, és úgy adjuk be a könyvet, hátha akkor már Ildiéknek is megnyílik jobban.

Nagyjából ennyi!

 



Neurológia

 

Végre ez is kipipálva, jövőhéten Zsolti mehet a Kormányablakba leadni az emelt családis papírokat.

 

Fél órát voltunk bent a doktornőnél, maga a vizsgálat abból állt, hogy megfigyelte Bebét játék közben (autózott, vonatozott, telefonost játszott rajzolt), illetve velem beszélgetett Bebéről, az elmúlt egy év történéseiről, átvettük az akkori diagnózis minden részletét, és összehasonlítottuk a mostanság tapasztaltakkal. A doktornő is megállapította, hogy rengeteget változott Bebe (milyen barátságosan fogadta a rendelő környezetét, egyből felvette a szemkontaktust, játékot kezdeményezett) , hogy a beszédértése is mennyit javult. A doktornő kért tőle pár dolgot, megértette, odavitte neki a játékokat, mesekönyvbe megmutatta amit kérdezett tőle.

 

Kiállította egy évre megint az igazolást, és abban maradtunk, hogy mivel Bebének semmiféle neurológiai eltérése nincs, ezért elég ha egy gyermekpszichiáter kontrollálja őt évente.

 

Szóval ma nagyon feldobódtam tőle, hogy a doktornő is ilyen jónak ítélte meg a helyzetet, hogy ennyire látványos Bebén a változás!  

Ovis hírek

 

Ovifronton továbbra is ugyanolyan a lelkesedés, nagyon szeret járni Bebe, ha rajta múlna szerintem minden nap szívesen menne.

Az elmúlt két napban az utolsó kisfiú is csatlakozott a csoporthoz, így már teljes a létszám, megvan a hat fő. Bebe az új kisfiút is nagyon barátságosan fogadta (bújt hozzá, simogatta), sokat játszott vele ma is, tegnap is. Ildi azt mondta, hogy nagyon keresi Bebe a gyerekek társaságát, mindenféle közös játékba szívesen bekapcsolódik, ügyesen beilleszkedett a csoportba.

Az asztali játéknál is egyre hosszabb ideig képes megülni (tegnap volt gyöngyfűzés is, állítólag nagyon bejött neki, ügyesen csinálta), az uzsonnázásnál sincs semmi gond.

Nem volt vele semmi probléma, tegnap egyszer rá kellett szólni, hogy ne dobálja a játékokat, megértette, hogy ezt nem szabad, és veszélyes is a többi gyerekre nézve.

Mindkét nap az udvaron voltak,amikor mentem érte, odaszaladt, megölelt, és ment is vissza játszani, motorozott, hintázott, úgy kellett hazakönyörögni! :)



Megint ovi!

Ma már én mentem Bebéért az oviba,amikor odaértem az udvaron játszottak, Bebe motorozott. Örült nekem, amikor meglátott, de egy gyors üdvözlés után inkább motorozott tovább, amíg én Ildikóval és Judittal váltottam pár szót.

Ildikó azzal fogadott, hogy ez a Bebe micsoda csupaszív kisfiú, mindenkit ölelget, simogat. (Így legördült egy nagy kő a szívemről, hogy nem a rosszaságlistát kezdtél el sorolni!) Én azért rákérdeztem, hogy nem volt vele valami gond, de azt mondták hogy minden rendben volt vele, szépen eljátszott, evett uzsonnát, megitta az almalevét, és még vizet is ivott! Újabb meglepetés, itthon hiába próbáltam vizet adni neki, eddig soha nem itta meg.

A másik, hogy az oviban is jelezte, hogy neki kakilni kell, levette a falról a WC-s Pecs-et, és vitte mutatni. Ráültették a wc-re, állítólag vagy 10 percet ücsörgött rajta, de produktum nem volt, így visszaadták rá a pelust. Pelusban rögtön el is intézte a dolgot. Na de legalább már jelzi, ha kaka van, ez egy nagy lépés a szobatisztaság felé vezető úton.

Az asztali játéknál is nagyon ügyes volt, TSMT még nem volt, majd csak októberben kezdődik!

 

 

Azt még nem is írtam, hogy hétvégén lett két új szava Bebének, bár nem úgy mondja ahogy kéne, de mi már értjük, hogy mit akar mondani: az egyik a távirányító: ezt valahogy így mondja hogy káiányíó, a másik pedig a takaró: akaó.

Ez már az ovi hatása!?

Evés az asztalnál: na ez mindig feszkós dolog volt nálunk. Bebe minden étkezésnél késztetést érzett arra, hogy felpattanjon a székre, és kifelé bámuljon az ablakon, szerencsétlenségünkre az étkezőasztal pont az ablaknál van, úgyhogy nem volt nehéz dolga. Így az étkezéseink mindig fegyelmezéssel voltak megfűszerezve, eddig! De kedd óta mintha kicserélték volna a gyereket, cirkusz nélkül leül az asztalhoz, és képes végigülni az étkezést úgy, hogy egyszer sem pattan fel a székről!

 

Hétfőn az oviban még bepróbálkozott, hogy felpattan a székről, ilyenkor szépen visszakísérték, aztán valahogy lenyugodott, talán a többi gyereket is látva, hogy az asztalnál ülnek, és nem az ablakban lógnak.

 

Ez máris egy pozitív változás Bebénél, végre mindenki nyugodtan elfogyaszthatja nálunk az ennivalóját civakodás nélkül! :)



Hírek a kis lovaslegényünkről!

Továbbra is minden héten szombaton délutánonként pacigolni járunk, annyi a változás, hogy Bebének mától új oktatója van: Erika. (Judit már babázik, tegnap megszületett a kisfia - hihetetlen, hogy egy héttel ezelőtt még Bebét oktatta.)

Erikával is jól megértik egymást, ügyesen csinálja a feladatokat, és ma már nagyon sokat ügettek (jövőhéten majd készítek róla vidit is), Bebe egyre jobban ráérez a pacigolás ritmusára, már nem pattog annyira a nyeregben, mint az elején. Nagyon ügyes kisfiú! :)

 

 



Egy kis fejlesztősdi

Lassan újraindul a korai fejlesztőbe is az élet, elkezdődik a tanév, ma már Mariann is bent volt, és lehetett hozzá menni konzultációra/foglalkozásra.

Bebe is volt ma apával. Zsolti elmondása szerint már fülig ért a szája, amikor bementek az épületbe, és örömmel ment Mariannal a fejlesztőszobába. Nagyon ügyes volt, meg sem látszott rajta a két hónap kihagyás, és Mariann is észrevette egyből, hogy mennyit fejlődött a beszédértése, a kommunikációja, és hogy egyre több szónak mondja a magánhangzóit.  Ez mind tök jó!

Nagyon örült, hogy Bebe jár pacigolni is, és hogy ilyen ügyes. Még esetleg később a gyógyúszást is meg lehetne próbálni, hasonló mint a TSMT, szinte azok a gyakorlatok köszönnek vissza a vízben.

Szó esett az oviról is, most már biztos hogy Mariann lesz a gyógypedagógusa, aminek nagyon örülünk, talán így könnyebb lesz a beszoktatás is. Aug. 28.-án megyünk az első ovis szülőire, ott majd elmondják részletesen, hogy is fog zajlódni a beszoktatás, az első hetek.

A családi napközivel Mariann tanácsára egyenlőre várunk (kb. 2 hónap), először szokja meg Bebe ezt a hétfő-keddes ovizást.....

Tipegő baba

Ez a hét nagy fordulatot hozott: múlthéten még arról írtam, hogy nem nagyon járkál még Gergő. Úgy látszik Murphy fordítva is működik, mert a héten annyira belejött a járkálásba, hogy szinte egész nap ezt gyakorolja. :) Még a nagy kánikula sem vette el a kedvét (mondjuk bent jó idő volt hála a légkondinak).

Pár napja szandiban viszem le őt a játszótérre, és annyira élvezi, hogy ő is mehet a gyerekek után, imádom nézni ahogy totyog és közben kitartja maga előtt a kis kezecskéit, ahogy egyensúlyoz.

Bebének is új, hogy a kistesó már két lábon járkál: azt játsza vele, hogy elbújik, és Gergő nevetve utána ered. :)

Majd készítek tipegős videót is! :)

Pár szó a kis 13 hónaposunkról

- Áttört mind a négy fogacskája, amivel mostanában nagyon sokat szenvedett (na szerencsére nem éjszaka, inkább nappal viselte meg nagyon). Így már 12 foggal büszkélkedhet. De hogy hova növeszti ennyire!? :O

- Nagyon jó étvágya van, valamelyik nap pl. 250 g főzelék után még bevágott két Humana joghurtot is, plusz még szóba hozta a cicit is! :) És végre kezdi elfogadni a darabosabb ételeket is kanálból.

- Az önálló járást hanyagolja, múltkor csak mutatóban tett meg két lépést, hogy tudna ő ha akarna, de inkább majd biztosra megy. (Jaj Móni ezt külön Neked: viszont a térdén csúszva kitűnően közlekedik - ugye jól emlékszem hogy Esztike is így nyomta? :) ).

- Igazi könyvmoly, imád könyveket nézegetni, és mindenre rábökni a kis ujjacskájával.

- Nagyon szeret labdázni, kérésre visszadobja.

- Huncut imádnivaló fiúcska!



Fodrászkodás

Ma kicsit szépültünk a fiúkkal. Mivel Gergő nagyon izzadt a hosszú tincseitől, ezért beadtam a derekam egy kis hajnyisszantásra, tényleg nem lett neki sok vágva, csak annyi, hogy ne lógjon a nyakába, szemébe. Nagyon ügyesen hagyta Erika néninek a vágást, és egy nagy mosollyal köszönte meg az új frizuráját.

Eztuán jött Bebe, aki nagyon-nagy meglepit okozott nekünk: az eddig sikítva-ordítva rugdosó hajvágó jelenet helyett, fogta magát, egyedül beült a székbe, és hagyta magát!!!! Én ezt is a fejlesztésnek tudom be, ugyanis olvastam több helyen, hogy az autizmussal élő gyerekek nem nagyon tűrik, hogy a testükhöz érjenek.

Mivel mi voltunk az utolsó vendégei Erikának így ott maradtak addig Zsoltival a fiúk, amíg nekem a szokásos festésvágás hadműveletet elvégeztük. Tök jól elvoltak, Bebe hajmosó zuhanyt szerelt, Gergő a csavarókkal játszott,Bebe a végén még beállt hajat is söpörni, Erika néni már fontolgatja hogy felveszi kisegítőnek! :D

Ui.: lesz kép is az új frizukról, ha feltöltöttem a gépre. 

Okosodó Gergő

Tegnap nézegettük Gergő képeskönyvét, kérdezem tőle:

- Gergő, hol van az autó?

Erre fogja magát, odamászik az autójáért, és nagy mosollyal az arcán odatolja nekem! :))))

Már próbálgatja a mutogatást a könyvekben, és mindenre azt mondja, hogy "öhm" :D

Bebéről

Már nagyon rég írtam Bebe fejlesztéséről, pedig lenne mit, hisz gyönyörűen haladunk

a dolgokkal, és már mi is sokkal szebben látjuk a világot, tudjuk hogy Bebéből sok minden kihozható, persze ehhez rengeteg türelem és idő kell.

Kezdem a legfontosabbal, (és azt hiszem, ennél szebb ajándékot nem is kaphattam volna mára), hogy Mariann szerint Bebét már csak egy hajszál választja el

a beszédtől. Ugyanis egyre több hangot mondogat, amit nekünk nagyon szorgalmasan ismételgetnünk kell, illetve bele kell csempésznünk erre rímelő szavakat, szuper kis játékos feladat. (pár szava már van, amit tudatosan használ is: nem , pápá, hinta, inni, anya, apa).

Nyár végén még ennyit sem beszélt, szóval ez nekünk már tényleg haladás!

A másik, hogy rengeteget változott a viselkedése, magatartása, konfliktushelyzetekben sokkal  ügyesebben kivágja magát, már nem az a megoldás, hogy sietek anyához, vagy apához, hogy oldják meg helyettem a dolgokat.

Gergővel is nagyon ügyesen lemeccseli a játékon való harcokat, szépen arrébb terelgeti az öccsét, vagy a másik, amit tanítottunk neki, hogy vigyen oda neki egy másik játékot, és akkor nem lesz sírás a vége.

Ismeretlen helyzetekben sokkal kevesebbet hunyorog, nagyon barátságos, nyitott mindenkivel, bár ezzel régebben sem volt gond.

A berögzött szokásai (villanykapcsolgatás, ajtócsukogatás) szinte teljesen megszűntek, ha esetleg eszébe jutna, akkor is könnyen elterelhető a figyelme másra.

A PECS kártyákból pedig jó párat nem is kell használnunk, mert odavezet,

és megmutatja amit szeretne.

Hétvégén pedig végleg elhagytuk a cumisüveget. Kistesó ide- vagy oda, úgy gondoltuk, hogy ennek most kell pontot tenni a végére, tud ő pohárból inni, ha akar. Így szombaton már csak pohárból kapott inni. Párszor bepróbálkozott az elején hisztikkel, de nem ment vele semmire. Tudtam, hogy nem olyan buta, hogy akkor inkább szomjazik, így délután már ő kérte magának a poharat, hogy abból igyunk, és ez azóta is így van.

Még a szobatisztaság nincs lemeccselve vele, de abban óvatosabbnak is kell lenni, mert nem szeretném, ha esetleg szorulásos problémáink lennének, így abban továbbra sem tervezünk drasztikus dolgokat.

Ma voltunk szenzomotoros tréningen is, ott is nagyon-nagyon ügyes volt, Ági néni szuper gyakorlatsort állított neki össze a tornateremben, amit többször is hibátlanul végigcsinált.

Mariannal is nagyon jó kapcsolatot ápol Bebe, együttműködő a foglalkozásokon.

Mindent összegezve szerintünk rengeteget fejlődött ebben a fél évben!

Hónapforduló

Újabb hónapfordulóhoz érkeztünk: Gergő ma 3 hónapos.

Nézzük miket is tud ez az imádnivaló kisfiúcska:

Egyre jobban lekötik a függő, zengő-bongó, csilingelő játékok. Nagyokat mosolyog rájuk, és már próbálja őket megfogni.

Nagyon sokat gügyög, gőgicsél, nevetgél. Gyönyörű mosolya van. A legújabb tudománya pedig a berregés és a nyelvcsattogtatás. :)

Az éjszakáink nagyon jól alakulnak, teljesen átalussza az éjszakát. Este 9-10 között van egy szopi és utána alvás, 7-ig, vagy fél 9-ig, ha 7-kor ébred, akkor mindig visszaalszik még egy-másfél órára. Napközbeni alvásai rövidültek, általában 1-másfél órát alszik egyben, ébren másfél-2 órákat tölt két alvás között. Ébrenlétei alatt Bebével szórakoztatjuk, továbbra is első számú kedvence a bátyja. :)

Még mindig nagy barátunk a kendő, már el se tudnám nélküle képzelni
a mindennapjainkat. Gyakoroljuk a csípőnhordozást, mert a súlya miatt már ez a kedvezőbb hordozási mód.

Egy nap 6-szor cicizik, két és fél- 3 óránként. Szerencsére a pocakja egyre kevesebbet fáj, és a kakilás se kínozza meg.

Hihetetlen hogy már milyen helyváltoztató mozgásra képes, lekúszik
a játszószőnyegről, éjszaka felmászik a kiságya tetejéhez.

A nap fénypontja a fürdés, nagyon szeret fürdeni, ezért hamarosan megpróbálkozunk a babaúszással is.

Ruhamérete nagyobbrészt 68-as. A tegnapi mérlegelés szerint 7150 g,
a hosszát nem tudom, majd jövőhéten kiderül a védőnőnél.

Gügyögés és lámpa korszak

Pár napja Gergő felfedezte a gügyögés tudományát, irtó cuki, ahogy hosszasan magyaráz (gügügü-gigigi), és hozzá kalimpál a kis kezeivel-lábaival, a mosolygásáról már nem is beszélve. Próbálom megörökíteni
a tudományát, de ahogy meglátja a kezembe a gépet lemerevedik.
Tipikus gyerek :)

A másik a lámpa imádat. Hihetetlen, hogy mennyi ideig képes bámulni,
és magyarázni a lámpának. :)