Testvéri szeretet

Este szokásos vacsorás sürgés-forgás a konyhában, gyerekek is ott ugrándoztak.

Egyszer csak Gergő hatalmas csodálattal az arcán megfogja Bebét, átöleli jó szorosan, Bebének sem kellett több - a kezdeti meglepettség után, ő is viszonozta az ölelést, és így ölelkeztek vagy fél percig. Annyira jó volt nézni ezt a spontán szeretetnyilvánítást.

Zsoltival meg is állapítottuk, na ezeket a pillanatokat kéne gyorsan lefotózni, persze a gép a lakás másik végében volt valahol....és egyikünk sem akart érte elszaladni, inkább gyönyörködtünk a fiainkba. :) 

Bebe és a Kistestvér

Bejött a tippem, miszerint Bebe érdeklődni fog Gergő iránt, és hogy szeretettel fog felé fordulni, ami nagyon megmelengeti anyai szívemet. :) Ha alszik Gergő, akkor többször le szokta csekkolni, hogy minden rendben van-e az öcsikével, ha sír, akkor jön be a szobába, és már simogatja is, úgy ahogy tőlünk látta. Szerencsére már egyre finomabb mozdulatokkal nyúl hozzá, az elején még többször előfordultak durva mozdulatok, azóta már ritkultak. Pl. ma reggel szopizás közben, nagyon óvatosan simogatta Gergő fejecskéjét.

Aktívan részt vesz a Kistesó körüli teendőkben is, mindent figyel, mi hogy történik, persze mi is mindig mondogatjuk, hogy most éppen mit csinálunk Gergővel!

A viselkedése is mintha javulna, engem is kezd újra elfogadni, nagyon sokat foglalkozok vele, amikor Gergő alszik, látja, hogy én továbbra is ugyanúgy szeretem Őt! Az ételt is elfogadja már tőlem is, múlthéten még enni se volt hajlandó, ha én adtam neki.

Annyi van, hogy visszababásodott egy picit , sokszor kell őt is ringatni, mint Gergőt, és az ujjszopi is gyakrabban bejátszik.

Hát most így állunk... :)