Bence: Igazi komoly pasi már, kis csodabogár. Ragadnak rá az új ismeretek, minden érdekli. Karácsonyra világító földgömböt kért, meg is kapta. Azóta esténként lefekvés előtt mindig kérdezgeti apát, hogy mi-micsoda és mindent megjegyez. Tudja már az összes kontinenst, óceánokat, hogy hol van az egyenlítő, az országokról pár infót, pl. hogy hol vannak a piramisok. Olyan az agya mint a szivacs.
Tízig számol angolul, ez a JimJam-ről ragadt rá. Számokat összead, kivon.
Az oviban is egyre jobban megnyílik, egyre többet beszél, vannak barátai. Nagyon szeret matekozni az oviban, szívesen részt vesz mindenféle tevékenységben, a rajzai egyre részletesebbek, és szebbek. Múlthéten hímeztek az oviban, ő is kihímezte a jelét az almát, és nem is akárhogyan, gyönyörű lett.
Gergő: az önállóság királya. Mindent egyedül akar csinálni, ha megpróbálunk neki segíteni, azonnal kiveri a hisztit, ha nem boldogul akkor azért szól, hogy segítsünk. Múlthéten volt fogadóóra az oviban, csupa jót mondtak Gergőről, mostanában Kati néni neki a mindene. Merthogy ezidáig Gergő részéről nem volt olyan nagy haverság, próbáltam rájönni az okára, illetve gondoltuk mi Zsoltival, hogy ő a szigorúbb, és igazából ez nem annyira tetszik Gerinek. Aztán Gergőnél is puhatolóztam, és egyszer csak kibökte, hogy Kati néni túl hangos. Na ezen jót nevettünk, oké, nincs itt semmi gond, Kati néni szigorúbb, ez nem tetszik neki. Aztán Kati néninek megemlítettem, hogy Gergő szerint túl hangos, de hogy valószínű az a baja, hogy ő a szigorúbb óvónéni. Kati néni meg taktikát változtatott, kicsit anyáskodóbb lett Gergővel, és láss csodát, Geri 180 fokos fordulatot vett az oviban, már Kati nénivel is puszipajtások, mindig az ő nyomában van, beszélget vele.
Én annyira örültem, amikor ezt Kati néni mesélte, annak is, hogy Geri így megváltozott vele szemben, de a legjobban annak, hogy itt egy óvónéni, aki nem nyugodott bele, hogy Gergő távolságtartóbb vele, hanem keresett rá megoldást, hogy változzon a dolog.
Dávid: ő meg egy gazfickó! Tényleg nincs rá jobb szó! Nem tudom, most vagy én öregszem, vagy tényleg ő a legrosszabb a három fiú közül. Mindenre felmászik, a tiltáson röhög, és igazi pasi, ha kell sajnáltatja magát, ha kell hisztizik. Beszélni még nem nagyon akar, viszont sok mindent megért és megérteti magát. Járni se jár még önállóan, bútorok mentén szalad, de egyedül még fél menni.
Múlthéten elkapott egy orrfolyós vírust, volt pár álmatlan éjszakánk. Ráadásul a múlthét igazán pörgősre sikeredett, két szülői értekezlet, fogadóóra, védőnő, ovijárat minden nap, plusz a napi teendők. Hát nem mondom, hogy nem fáradtam el, de így szép az élet! :)
