Ovijelentés

Összeségében jól sikerült a két nap, csak megint az elválással volt gond, amikor leadta őt Zsolti. Tegnap csak egy kicsit szomorkodott, ma már a mécses is eltörött, amikor elköszönt tőle. Egyébként szerintem arról van szó, hogy Bebének most esett le ténylegesen a tantusz, hogy ez egy állandó dolog lesz már az ő kis életében. Engem különösen nem lepett meg a dolog, mert a játszótéri anyukáktól, és a fórumos csajoktól is hallottam már pár ilyen történetet, hogy nem az ovikezdésnél, hanem pár héttel később jött a sírós-korszak. Zsolti bezzeg egyből hívott, hogy: Jaj, most miért sírt, meg jaj szegénykém.... neki is mondtam, hogy no para.... Persze mielőtt bárki is kőszívű anyának gondolna, én is sajnálom őt nagyon, de tudom, hogy ez csak egy átmeneti dolog. Ildi is mondta, hogy tényleg csak pár percig tartott ma is a sírás, utána jött a játék, a foglalkozások, és újra az a vidám kisfiú volt. És nyilván ha olyan rosszul érezné magát az oviban, akkor nekem nem úgy kéne őt hazakönyörögnöm amikor megyek érte. Ma is odaszaladt hozzám, megölelt adott puszit, és szaladt vissza a csoportba játszani. :) Gabitól és Ilditől mindkét nap puszival köszönt el, nagyon szereti őket. :)

 

 

Tegnap sikerült váltanom pár szót Ágival is, nagyon dícsérte Bebét, hogy milyen ügyes a TSMT-n. Ma az esős idő miatt nem tudtak kimenni, így amikor odaértem érte még foglalkozást tartottak nekik- zeneterápia volt, és tök jó volt, mert lehetett kukkolni őket - Bebe nagyon aranyosan csinálta a mozgásos feladatokat zenére, a végén egy kis meditáló résszel zárták a foglalkozást, szépen törökülésben végigülte, közben látszott rajta, hogy figyeli a zenét is, olyan kis cuki volt! :)

 

 

Most két hét szünet következik, jön a négynapos ünnep, utána meg az őszi szünet, nov. 5.-én újra ovi!