Ma

is volt egy kis pityergés, de hamar megvígasztalódott. Szépen részt vett a feladatokban, egyedül a babzsákfoglalkozáson még nem nagyon találja a helyét, új neki a helyzet, a szituáció, és azt egy külön kis szobába szokták tartani, talán a hellyel nincs még megbarátkozva.

Hogy mi is az a babzsákfoglalkozás? :
Találtam róla egy jó kis leírást a neten:

Babzsákos foglalkozás

Az autizmussal élõ gyermekek számára a csoportos helyzetek nehezen szabályozhatók, túl sok fizikai és szociális ingert tartalmaznak, ami viselkedésproblémákhoz vezethet. A babzsákos foglalkozás egy játékos szociális-kommunikációs fejlesztõ program, melynek szabályai ezeket a csoportos helyzeteket átláthatóvá, kiszámíthatóvá teszik autizmussal élõ tanulók számára is. A programot elsõsorban a szociális adaptív viselkedés, illetve a kommunikáció fejlesztésére alakították ki kollégáink, de más készségek fejlesztésére, gyakorlására is alkalmas.

A babzsákos foglalkozás története

A játék története 1989-ben, az Autizmus Kutatócsoport Általános Iskola történetének kezdeti idõszakában kezdõdött. Intézményünk a kommunikáció tanítását a Nyelvi Irodalmi Kommunikációs program keretében kezdte el. A babzsákos játékra kollégáink a program egyik elemeként találtak rá, s kezdték alkalmazni. Ahhoz, hogy az autizmussal élõ tanulók számára is érthetõvé váljon ez a játék, a feladatgyûjteményben leírtakat módosítani kellett. Az évek során fokozatosan alakult ki az a komplex, magas szintû készségeket fejlesztõ játék-együttes, amelyet ma is alkalmazunk. A játékok egy részét pedagógusaink fejlesztették ki azoknak a hiányosságoknak a kompenzálására, amelyeket a játék során tapasztaltak, más részük népszerû gyermekjátékok feldolgozása alapján, illetve felhasználásával készült.

A babzsákos foglalkozás helye az autizmussal élõ gyermekek fejlesztésének rendszerében

A babzsákos foglalkozás átmeneti helyet foglal el az egyéni fejlesztés, a frontális tanítási szituáció, illetve a természetes élethelyzetek között. Elsõsorban a különbözõ társas helyzetekben való részvételt alapozza meg. Célja a hiányzó vagy sérült szociális és kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése.

Speciális fejlesztési területek

Szociális készségek fejlesztése

1. A csoportban való taníthatóságot megalapozó készségek:

• a pedagógus segítségének elfogadása
• testi közelség, kontaktus elviselése
• csoportos aktivitásban való részvétel szabályainak elsajátítása, a csoportba tartozás megértése a tanuló saját szintjén
• utánzás tanítása
• sorra kerülés kivárása
• várakozás
• önkontroll, saját viselkedés szabályozása

2. Önmagukról és másokról való tudás

• személyi adatok
• saját külsõ és belsõ tulajdonságok
• annak tudatosítása, mi az, amit egyedül, segítséggel vagy egyáltalán nem tud megcsinálni
• a gyermek által gyakran végzett, megszokott és rendkívüli tevékenységek
• kedvelt és elutasított dolgok
• kellemes és kellemetlen dolgok
• saját élmény felidézése
• saját teljesítmény értékelése
• saját viselkedésre vonatkozó szabályok betartása
• sztereotip viselkedésre vonatkozó szabályok betartása
• ismerõs és ismeretlen személy külsõ és nem látható tulajdonságai

3. Kapcsolatteremtés

• elemi kooperáció felnõttel, gyerekkel
• iskolán belüli és iskolán kívüli szociális helyzetek viselkedési, udvariassági szabályai
• elemi érzelmi reakciók felismerése
• információ és tapasztalatcsere szabályai: témaváltás, kezdeményezés, beszélgetés fenntartása, befejezése

Kommunikációs készségek fejlesztése

• beszédértés és beszédhasználat
• nonverbális kommunikáció értése és használata
• kommunikációs eszközök funkcionális használata

Kognitív készségek fejlesztése

• szociális kogníció (más személyek érzelmeinek, gondolatainak, viselkedésének megérése)
• személyes emlékezet
• tanult szabályok általánosítása
• figyelem az interakcióban résztvevõ összes személyre
• közös tárgyra irányított figyelem (joint attention)
• elvont fogalmak, összefüggések
• alternatív problémamegoldó stratégiák
• lényegkiemelés
• figyelem fókuszálása, terjedelmének és idõtartamának bõvítése

Általános fejlesztési területek

Motoros készségek fejlesztése

• nagymozgások
• finommozgások
• testséma tudatosítása

Kognitív készségek fejlesztése

• érzékelés, észlelés
• figyelem (fókuszálás, terjedelem bõvítése)
• emlékezet
• gondolkodás - képzelet

Akadémikus készségek fejlesztése

• a tantárgyakban és más programok keretében tanított készségek, ismeretek szinten tartása, általánosítása
• új ismeretek tanítása

Az egyénre szabott tervezés szempontjai

A program módot ad a csoporton belüli és a tanulócsoportok közötti differenciálásra.

Vizuális szervezés

A gyermekek készségeitõl függõen változhat a vizuális segítségadás módja és mértéke, ennek megfelelõen kell kiválasztani az adott gyermek számára megfelelõt. A nem beszélõ, illetve nagyon rosszul artikuláló vagy nagyon keveset beszélõ gyermekek alternatív kommunikációt használnak a foglalkozás során.

A részvétel idõtartama

Bizonyos gyermekek nem tudnak részt venni a teljes foglalkozáson. Ennek különbözõ okai lehetnek, például:

• A gyermek még nem képes a foglalkozás egész ideje alatt figyelni. Ilyenkor külön jelezzük, hogy számára mikor ér véget a foglalkozás. Például egy kartonra rajzoljuk 10 zseton helyét. Ha összegyûlt a kartonon a 10 zseton, véget ér a gyermek számára a foglalkozás.
• A nem beszélõ, illetve nagyon rosszul artikuláló vagy nagyon keveset beszélõ gyermekek csak azokon a játékokon vesznek részt, melyek nem igényelnek beszédprodukciót, vagy csak nagyon keveset.

A viselkedési szabályok

A játék során gyakran elõfordul, hogy a gyerekek egymást és a játékvezetõt zavaró viselkedést mutatnak. Például zsetonjaikkal játszanak, beleszólnak a játékba stb. Ilyenkor a segítõ felnõtt(ek) feladata megszüntetni a zavaró viselkedést. A viselkedés szabályozására, illetve a viselkedésproblémák megelõzésére nyújthatnak segítséget a személyre szabott emlékeztetõ kártyák.

A jutalmazás

A gyermekek a jutalmat vagy azonnal megkapják a helyes feladatmegoldásért, más csoportokban zsetonokat gyûjtenek a helyes válaszokért, és a foglalkozás végén beváltják jutalomra.

A jutalom fajtái: étel, ital (pl. édesség, gyümölcs, szörp), szociális jutalom (pl. taps, simogatás, dicséret, beszélgetés), gyermek által kedvelt tevékenység (számítógépes játék, könyv nézegetése) stb.

Lehetõség szerint törekednünk kell a kézzel fogható jutalmakról a szociális jutalmakra való áttérésre.