Vasúttörténeti Park

Tegnap egy csodaklassz helyen, a Vasúttörténeti Parkban jártunk a gyerekekkel. Hatalmas élmény volt nekik, meg szerintem nekünk is, mi is nagyon jól éreztük magunkat. 

Tegnap reggel segítségemre hívtam APG-t, miután Bebe pont pár napja kapta meg a sárga könyvet (ahogy ő hívja), és a Vasúttörténeti Parkos résszel átbeszéltem vele, hogy miket fogunk itt látni, hogy hova is készülünk. Na több sem kellett neki, már alig fért a bőrébe indulásig, egyfolytában mondogatta, hogy sihuhu, sihuhuhú, persze Gergő is beszállt a buliba. Hamar odaértünk a parkba, szerencsére vasárnap elenyésző a forgalom a városban.

 

Miután megváltottuk a jegyeket, már birtokba is vettük a parkot, először a sok-sok kiállított mozdonyt néztük meg, a fiúk először tátott szájjal nézték végig a körben elhelyezkedő nagy mozdonyokat, majd szépen   közelről is szemügyre kellett venni mindegyiket, felmászni, beülni, megtapogatni mindent, amit csak lehetett.  Szerintem ezzel több mint egy órát el is voltunk, összesen 4 órát töltöttünk a parkban, mire mindent végignéztünk. Majd átmentünk egy másik részre, ahol megnéztük a személyvonatokat, és a különböző munkavonatokat. Innen fellépcsőztünk egy hatalmas hídra, ahonnan az egész parkot be lehetett látni, és innen szemből Bebe megcsodálhatta, a fordítókorongot is, ami ugye neki már ismerős a Thomas-ból, és mondta is, hogy Thomas, Thomas. Aztán lementünk közelről is megcsodálta Bebe a nagy körvonatbeállót, ott is végignéztük a vonatokat.

 Majd átballagtunk a körfűtőházba, ahol régi nosztalgiamozdonyok, és egy gyönyörű étkezőkocsi is ki volt állítva. Ezután jött a kerti vasutazás, hát az aztán nagyon klassz volt, végigrobogtunk vele jó párszor a parkon. Miután mindannyian jól megéheztünk betértünk a parkban található nosztalgia étterembe, ahol elköltöttük a késői ebédünket. Aztán birtokba vettük a játszóteret, ami szintén nagyon klassz, kielégíti kicsik , és nagyok igényeit is. 

Végül megnéztük a terepasztalokat, ami szintén nagyon tetszett a fiúknak, alaposan áttanulmányozták mindegyiket.  Hazafele sírva búcsúztak a fiúk a parktól, de megígértük nekik, hogy máskor is jövünk.

Bebe annyira a hatása alatt volt/van a tegnap látottaknak, hogy tegnap este, és ma is többször vonatozott, felépített egy hatalmas pályát, tolta rajta a vonatokat, és fütyült, mint a kisvonat, amin utaztunk. 

Néhány kép:

 Fűtőmester :D 

 Olyan mint a Thomas-ban 

 Kerti vasút: 

 Itt látszik a kép jobb oldalán a mini jelzőlámpa, ami a gyalogos forgalom számára jelezte, ha jött a vonat 

 Bebe a pályaudvaron: 

Többi képet lásd FB-on!

Szakbizottság

Alig hogy hazaértünk csütörtökön a nyaralásból, péntek reggel máris jelenésünk volt a szakbizottságnál az ovikijelölés miatt. Én már csütörtökön este túráztattam magam fölöslegesen ( mert eddig nagyon rossz tapasztalatokat hallottam erről a szakbizottságról a korais szülőktől), mert tulajdonképpen pozitívan csalódtunk. Bár lehet, hogy nekünk pont szerencsénk volt, mert egy nagyon kedves nőcit fogtunk ki, már az nagyon szimpatikus volt benne, hogy rögtön az elején leszögezte, hogy nem várja el Bebétől, hogy egyből feloldódjon, hisz kevés is ez a 15-20 perc, amit ő fogja nézni, és a beszédet sem erőlteti, elhiszi hogy beszél. 

Először én mentem be egyedül, kikérdezett Bebe szokásairól, mindennapjairól, fejlődéséről, átbeszéltük az eddigi vizsgálati eredményeket, majd utána behívta Bebét, egyedül nem akart bemenni, így Zsolti kísérte be. Különböző feladatok voltak, kirakózás, beszédértés (pl. hozd ide az autót a polcról, mutasd meg ezt meg ezt a könyvbe, motorozz végig a szőnyegen, stb.), Bebe nagyon ügyesen abszolválta az egészet, így nem is nézte nagyon sokáig a nőci, és még a pszichológus doktornőhöz sem kellett bemennünk, mert látta, hogy kiegyensúlyozott, nyugodt gyerkőc. 

Utána külön-külön is behívott még egyszer minket a nőci, elmondta, hogy kijelölte az ovit Bebének, és ha nagyon-nagyon nem menne neki, akkor ott van a speciális kis létszámú ovi még Pesterzsébeten, de az csak tényleg csak végső esetben. Én azért megjegyeztem, hogy Bebének szerintem menni fog, nem csak én látom így, hanem a gyógypedagógusa is. Fejlesztőpedagógust pedig ki sem jelölt Bebe mellé, mert említettem neki, hogy egy évet még járunk a koraiba is fejlesztésre. 

Nagyjából ennyi volt! 

Nyaralás

Hát az úgy volt, hogy én idén nyárra nem nagyon terveztem különösebb nyaralást, egyrészt a pocakom miatt valahogy nem vágyok vízpartra, másrészt Zsoltinak tartalékolnia kell a szabival, mert jó lenne, ha novemberbe, ha megszületik a kicsi itthon tudna maradni 3 hetet, harmadrészt még júli közepe tájékán vár ránk egy lakásfestés is. Így abban maradtunk, hogy egy-két napokat majd kivesz szabikat nyáron is, és itt vannak a hétvégék is, kirándulgatni akkor is el tudunk járni, mert kirándulni én is nagyon szeretek, és a gyerekek is. Tervben is van jó pár hely már a nyárra.

Na de térjünk vissza a nyaralásra. Zsolti egyik nap hívott a munkahelyéről, hogy mit szólnék hozzá, ha elmennénk 3 éjszakára a Velence Spa-ba (tudja, hogy nagyon bejön a hely), már itt az ajánlat a kezében, neki csak vissza kell okézni, és még ugye a hasam se olyan nagy, fitt is vagyok, szóval jó lenne elmenni. 

Nekem meg fél perc se kellett, naná hogy rávágtam, hogy oké, menjünk. 

Szóval így mentünk le múlthéten 3 éjszakára, és jaj de szuper volt!!!!!!!!!!!! Zsolti lakosztályt foglalt, nagyon fullos volt benne minden, körpanorámás erkély, kilátás, jaj ahogy itt írok róla már mennék is vissza! az időjárást is kifogtuk, kánikula végig, de mi ebből semmit sem érzékeltünk, mert egész nap a medencében úszkáltunk. Reggelente 8-kor keltünk, lementünk reggelizni, utána irány a medi, alvásidőben fel, majd megint medi, majd vacsora, és megint medi este fél 9-ig. Esténként azért én mindig rákérdeztem a fiúknál, hogy esetleg nem-e lenne kedvük játszózni az esti pancsi helyett, de ők csak rázták a fejüket, nem pancsi. 

Sikerült megint összefutni Móniékkal, méghozzá annyira, hogy egy napunk érkeztünk, és indultunk haza! Ha így folytatjuk nem kizárt hogy jövőre is lesz tali, mert mi már eldöntöttük, hogy jövő nyáron is ide megyünk akkor már három gyerkőccel. 

Érkezés után Bebe egyből be is rendezkedett a mi ágyunkban. :) 

Kilátás: 

Többi képet lásd FB-on!

Gólyahír! :)

Bele is vágok a közepébe: 

Bebe és Gergő kistestvért fognak kapni novemberben, így csatlakozunk a nagycsaládosok táborához. 

Amire persze egyből mindenki kíváncsi az a neme: így örömmel tudatom mindenkivel, aki még nem értesült róla, hogy megint kisfiú fog hozzánk érkezni! :))))) 

Nekem nem volt benne nagy meglepi, én nagyon éreztem, hogy fiú lesz, mint ahogy azt is nagyon hamar megéreztem, hogy ő beköltözött a pocakomba, még mielőtt a teszt kimutatta volna.

Jó kis csapat leszünk mi így öten, és mekkora vagányság már 3 fiús anyukának lenni! :)))))

Zsolti viszont meg volt győződve, hogy lány lesz, de hamar beletörődött, hogy ő csak fiút tud csinálni! :)

Neve egyenlőre még nincs szegény gyerkőcnek, én Pinokkiónak hívom az íves orra miatt! 

Íme Pinokkió 19+6:

Utolsó nap a fejlesztőben

Tegnap volt az utolsó ovis nap a fejlesztőben, mától nyári szünet, egészen szeptemberig. 

Bebének nagyon furcsa lesz, hogy most szünetel egy darabig a fejlesztés, már annyira beépült az ő kis életébe ez a heti két nap. Ma is mondogatta, hogy hétfő Gabi néni.... Hiába mondjuk neki, hogy most egy darabig nem lesz Gabi néni, szerinte lesz! :) 

Hálánk jeléül, hogy megköszönjük Gabiéknak azt a sok-sok jót, amit Bebéért tettek, mindegyik gyógypedagógusnak készültünk egy ajándékcsomaggal. Nagyon örültek neki, és mi sem maradtunk ajándék nélkül, mert ők is készültek a szülőknek és a gyerekeknek egy kis meglepetéssel. Mindenki kapott egy fotómontázst a Csillag csoport mindennapjaiból, legemlékezetesebb pillanataiból összeállított képekből, és még arról is gondoskodtak, hogy belaminálják. szerintem ez egy nagyon szép gesztus volt tőlük, hogy még erre is gondoltak, hogy szerezzenek nekünk egy kis meglepit a tanév vége alkalmából. 

Bebe is nagyon örült a montázsnak, tegnap este az esti mese helyett ő mesélt nekünk a képekről, hogy ki van rajta, és mit csinál. Este úgy aludt el, hogy a lapnak ott kellett lennie mellette. Ma is azzal kezdte a napot, hogy mesélt nekünk. Zsolti kitalálta, hogy vesz egy képkeretet, és felrakjuk majd a falra, Bebe biztos nagyon örülne neki. 

Örömünnep ez a nap! :)

Bebét felvették a Hétszínvirág oviba, mindezt úgy, hogy még hivatalosan ki sincs neki jelölve, és nem is a körzetes ovink. De úgy látszik szimpatikusak voltunk a vezetőnőnek, és szerintem Gabi szakvéleménye is sokat számított, azt csatoltuk az ovis beiratkozáshoz is. Nagyon örülünk hogy sikerült a felvétel, és reméljük, hogy Bebe ügyesen helyt fog állni egy nagyobb létszámú csoportban is. 

A szakbiz.-hoz csak jún. 21.-re van időpontunk, tulajdonképpen már nem is lenne olyan fontos elmenni, de úgy döntöttünk Zsoltival, hogy elvisszük, kíváncsiak vagyunk ott vajon milyen véleményt írnak róla. Eddig mindenkitől csak azt hallottam, hogy nagyon lehúzzák ott a gyerekeket, hát majd meglátjuk.... De így már jóval könnyebb szívvel vágunk neki ennek a vizsgálatnak, hisz már nincs akkora tétje, az oviban már bent van így is- úgy is. 

A normál ovi mellett szeptembertől folytatódik a korai fejlesztős ovi is, ugyanúgy heti két délután: hétfőn- és kedden. A gyp.-k közül Gabi és Jucus marad, és jön még hozzájuk Árpi és Zsuzsa. Árpit már jól ismeri Bebe, többször volt náluk helyettesíteni, és nagyon megszerette Bebe, szerintem Gabi után ő lesz az az ember, akihez még nagyon ragaszkodni fog Bebe. Zsuzsát még csak látásból ismerjük, de neki is nagy tapasztalata van már a fejlesztés terén, eddig egyéni fejlesztéseket tartott, most bekerült a csoportba. 

Ezt még itt az oviban nem is tudják, de hétfőn- és kedden nem fog járni Bebe,  mert a két ovi egy nap sok lenne neki. Ezt majd augusztusban a szülő értekezlet után beadagoljuk az óvónéniknek! :) 

Bebéről

A héten megvolt az idei tanév utolsó konzultációja Gabival, összekötve egy év végi értékeléssel.

Nos, szárnyalunk a boldogságtól, mert csupa-csupa jót hallottunk Bebéről, hogy mennyire ügyes, okos, melegszívű kisfiú,hogy mennyire jó vele együtt dolgozni, nagyon igényli a törődést, nyitott mindenre, szereti a közös játékokat, a kihívásokat....

Amire pedig irtó büszkék vagyunk, hogy amit a gyped.-ok éves szinten beterveztek a csoport fejlődésének, tulajdonképpen azt Bebe egymaga produkálta. Nem vicc, a 6 gyerekből ő a csoportelső, aki a többieket húzza fejlődésben, és azt azért megjegyezném, hogy a 6 gyerekből 4 gyerkőc már a második évét járta a fejlesztőbe. Szóval tényleg van mire büszkék lennünk! :) 

A kommunikációja napról-napról jobban fejlődik, már a hangokat is egyre tisztábban ejti, így most a logopédus témát jegeljük is egy darabig, mert Gabi mondta, hogy egy logopédus most lehet hogy elvenné a kedvét a beszédtől. Persze mi itthon továbbra is kijavítjuk, ha valamit nem helyesen mond, de azt semmiképp sem mondjuk ilyenkor neki, hogy ezt nem így kell mondani, egész egyszerűen csak megismételjük neki helyesen az adott szót. 

Az én tudata is szépen kialakult, mostanában ennek hangot is ad, mindent kizárólag egyedül akar csinálni, persze ha nem sikerül, akkor megy a nyafi, hiszti, de ilyenkor sem szabad nála erőszakoskodni, ki kell várni, hogy ő kérje a segítséget, amit általában igénybe is vesz, ha belátja, hogy az adott dologgal tényleg nem boldogul egyedül. 

A szobatisztaság gyakorlatilag kipipálva, jó még a kakit sokszor pelusba rakja, de ez is alakul, mert már a héten 2-szer is a wc-be kakilt. ÉJszakára bugyipelust kap, de többnyire szárazan ébred, így ha megint itt lesz a jóidő, akkor már csak gatyát fog kapni éjszakára is.

TSMT-n is ő a legügyesebb, nagyon összerendezett a mozgása, köszönhetően a lovaglásnak is. 

Amiben még el van maradva az a rajzolás, emberalakokat még nem nagyon rajzol, továbbra is csak firkál, így itthon sokszor leülök vele rajzolni, ő inkább csak nézi hogy én mit rajzolok, vagy együtt vezetjük a cerkát, és úgy rajzolunk. 

Az étkezési merevsége már csökkenőben van, hajlandó az oviban is megkóstolni az új dolgokat, de gyümit, zöldséget továbbra sem nagyon hajlandó enni magában. Ez tök érdekes, mert a csoportjában mindegyik szülő erre panaszkodik, valahogy ezek a gyerekek nem képesek befogadni ezeket az ételeket. 

Nyáron talán elvégezzük az egy hetes hallásébresztő terápiát, persze a neten erről is vannak negatív- és pozitív tapasztalatok is, de Gabi eddig csak jót hallott róla, így ő is javasolta. 

Nagyon hálásak vagyunk Gabiéknak, hogy ilyen szeretettel-törődéssel foglalkoztak Bebével ebben a tanévben, és hogy nekik köszönhetően ennyit fejlődött. 

Gabi azért elmondta, hogy nem csak nekik jár a dícséret, hanem nekünk is, és hogy nagyon örül neki, hogy mi ilyen jól működő szülőpárost alkotunk Zsoltival, mert sokszor az ellenkezőjét tapasztalni. 

Tény, hogy itthon is meg vannak osztva a fejlesztős dolgok, a TSMT, zene- és mondókás rész teljes egészében az én feladatom, ugyanakkor a kézműveskedés ill. az asztali játék már közös, sokszor Zsolti munka után is leül Bebével még foglalkozni. 

Gabiék tanácsai mellett nekem igazán két könyv segített az itthoni fejlesztésben: az egyik Julia Moor: Hogyan játszunk és tanuljunk autista gyerekkel? a másik pedig Deák B. Katalin: Anya, taníts engem! című könyve. 

Az oviból még két hét van, és megkezdődik a nyári szünet, de jövő szeptemberben folyt köv. a fejlesztőben. Holnap már meg is tudják mondani, hogy Bebe melyik csoportba lesz beosztva, de valószínű, hogy marad a délutániba, mivel nemalvós. Az viszont nem biztos, hogy mind a 4 gyp. marad vele, mert őket is cserélgetik a csoportokban, ami érthető is, hisz nem várható el, hogy minden évben ugyanazok az emberek vigyék pl. a legsúlyosabb auti csoportot. Azért jó lenne, ha legalább Gabi maradna, mert Bebe nagyon ragaszkodik hozzá, és Gabi is nagyon megszerette Bebét, nem is tudom mi lesz majd a nyári szünetben, ha nem fognak találkozni. :)