Szülésznéninél jártunk!

Ma egy gyerekes voltam, Bebe Érden volt, így kitaláltam, hogy akkor Gergővel bemegyünk a kórházba Ágihoz a szülésznőmhöz, hogy megbeszéljük a részleteket. Reggel 10 után hívtam, nem volt szülése, így már indultunk is egyből Gerivel. Végig  mondogatta az úton, hogy megyünk kh-ba szülésznénihez, szóval a fél város tudta, hogy hova megyünk. :) Hazafele már nem tudta telekürtölni a várost, mert Zsolti elszaladt értünk, és hazahozott minket az ebédszünetébe. 

Persze a kh-ba meg szégyenlős volt ám Áginál, bújt hozzám, és csak halkan beszélt. Ági meg oda- meg vissza volt tőle, hogy milyen édes kisfiú, és hogy nemrég még a kezében tartotta. Hát igen, repül az idő nagyon....

Ami meg engem illet, nagyon meg lettem dicsérve a kevés hízásért, úgyhogy most büszke vagyok magamra, és már nem foglalkozom a beszólásokkal.

Amit még átbeszéltünk, a homeós szerek, málnalevéltea adagolása a 36. héttől, gátmasszázs olaj (hehe ennek a nemes feladatnak majd Zsolti örülhet esténként),  átfutottok a kh-i listámat, hogy mit hova kell pakolni (szülőszoba + gyermekágyas csomag), és a legfontosabbat, hogy az NST-k hogy lesznek megoldva, mert a drnőm okt. közepétől, okt. végéig szabin lesz. Így most a kh-ba lesznek hetente majd a vizsgálatok, még a 36. héten szerintem a drnőhöz megyek, és onnantól szülésig a kh-ba. A másik hogy a drnőm ajánlott egy másik drnőt, hogy ha Dávid úgy érkezne, amikor ő pont szabin van. Ági felajánlotta, hogy ő elintézi majd az összeismerkedést is, amikor megyek majd NST-re. Ő is azt mondta, hogy nagyon kedves, rendes a másik drnő is, jó kezekben leszünk, ha úgy alakulna, hogy ő lesz a szülőszobán. 

Még a vajúdásról is beszéltünk, hogy tulajdonképpen, ha marad így minden, nem lesz semmi komplikáció (most a méhlepény is nagyon jó helyen tapad), akkor úgy vajúdok, szülök ahogy akarok. választhatom a kádat, zuhanyt a labdával, vagy ami jólesik..... Bebével anno zuhany és labda volt a nyerő, most is ezt szeretném, de aztán majd meglátjuk hogy alakul, illetve hogy akkor nekem mi fog jól esni. 

Miután végeztünk még beugrottunk a gyógyászati boltba is, ott megvettem Zsoltinak a kispapa ruháját. Nagyon csini lesz a kék szerkójában, meg ugye már rutinos is, ő már tök rugalmasan kezeli ezt az apásszülés dolgot, várja nagyon! :) Én meg majd sodródok az árral, nem mondom hogy nem félek, engem a fájások erőssége izgat, mert ugye 3. szülés, és állítólag az még intenzívebb fájásokkal jár. A kitolástól már nem félek, az már könnyű dolog lesz ( nekem az egyáltalán nem fájt egyik gyerkőcnél sem), meg persze ott lesz az a gyönyörű pillanat, amikor a harmadik kisfiamat a pocakomra fogják rakni, és akkor már azt fogom mondani, hogy érte bármennyi fájdalmat elviselnék még. 

Úgyhogy most nincs más dolgom, mint lassan összerakni a kh-i cuccost, és hangolódni a szülésre testben és lélekben is. 

Jövőhét szerdán kontroll a drnőnél, remélem ott is minden rendben lesz!