Papírügyek

Tegnap kaptunk egy papírt a MÁK-tól az emelt családi pótlék miatt, hogy egy éve (szept. 7.-én) kaptuk az orvosi igazolást arról, hogy Bebe auti, és kérik, hogy megint postázzunk nekik egy újabb igazolást, mivel csak 1 évre szólt ez a papíros, és így már nem vagyunk jogosultak az emelt családira. Zsoltival csak lestünk, hogy mi van???? Mintha az autizmus egy olyan dolog volna, hogy egyszer volt, aztán nincs.... Komolyan röhej. Aztán jött a para, hogy nehogy már megint bizottság elé kelljen menni a gyerekkel, őt se, magunkat se akartuk kitenni ennek a hercehurcának. Zsolti ma meló előtt beugrott a fejlesztőbe, és rákérdezett erre az igazolásra, hogy ilyenkor mi van, mert tőlük kaptuk az előzőt is. Egyből mondták hogy igen, ezt nekik kell hosszabbítani, és pont ott van a gyerekorvos- neurológus doktornő, így ezt ki is pipáltuk, el lett intézve az igazolás mindenféle orvosi vizsgálat nélkül, hurrá!!!

 

 

Amúgy megvagyunk, ovilázban égünk, legalábbis én meg Zsolti biztosan, hogy Bebének mennyi jön ebből le nem igazán tudjuk (majd hétfőn kiderül), de sokat beszélünk róla, hogy milyen jó lesz majd neki az oviban. Szombaton még csinálunk egy utolsó nagybevásárlást, beszerezzük azt a pár dolgot, ami még hiányzik az ovis csomagból, aztán hétfőn go ovi! A beszoktatás Zsolti feladata lesz, mert úgyis ő fogja vinni, én meg a hazajövetelért leszek felelős.

 

 

Ma elkezdődött a zenebölcsi is, Bebe nagyon örült amikor látta, hogy hova megyünk. Volt pár új arc is, nekik elmondtam, hogy Bebe auti, kicsit más mint a többi gyerek, de nem kell tőle félni, mert nem eszik embert. :) Ezt tényleg szó szerint így mondtam, már csak azért is, mert megfigyeltem, hogy vannak olyan szülők, akik ha meghallják, hogy mi a helyzet a gyerekkel, inkább terelik a gyereket Bebe közeléből... Amúgy kezdek rá immunis lenni, már megszoktam hogy ez van....

 

Gergő meg belépett a dackorszakba, ha valami nem tetszik neki képes 15 percet is hisztizni, bőgni egyhuzamban, nem vicc, tegnap este lemértem. :)